Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.8. A fővádlottak vallomásai
vele.”1739 „Beismert” cselekményének csak egyetlen súlyos következményű mozzanata volt: ő kínálta, majd adta oda a bicskát, amivel Tóth Ilona szíven szúrta Kollárt. Ennek súlyát már ügyészi kihallgatásakor megpróbálta csökkenteni. Míg a rendőrségi iratban még az áll, hogy elővette és odaadta a bicskát, az ügyészségi szerint azt a lány kérte el tőle.1740 Noha a szöveg szerint a Landler 44. parancsnokának és a Domonkosban „az illegális nyomda vezetőjének” mondta magát, egyetlen olyan esetről sem beszélt, amikor ő intézkedett volna. „Felettesei” küldték a Domonkosba, az ő utasításukra vette át az „illegális nyomda vezetését”. Abban bízhatott, hogy vallomása a parancsokat kiadókat mutatja elsősorban felelősnek. Valójában magát hozta nehezebb helyzetbe, hiszen elismerte, hogy az ellenforradalmi szervezet tagja volt, tehát megáll ellene a szervezkedésben való tevékeny részvétel vádja, sőt szervezkedés vezetése, hiszen vezetőnek kellett tekinteni mindenkit, aki bármilyen kis egységet irányított. De próbált védekezni annak hangsúlyozásával is, hogy az általuk készített röplapok „nem irányultak a népi demokrácia megdöntésére”, Kollár megölését pedig nem határozták el előre. Ügyészségi kihallgatásakor gondolhatta, hogy védekezése valamennyire eredményes volt, hiszen nem feltétlenül kellett halálos ítéletre számítania. Az irat fejléce szerint „szándékos emberölés és más bűncselekmény” miatt vonták eljárás alá. Nem szerepel a jegyzőkönyvben, tehát nem szerepelt akkori bünlajstromában sem, hogy részt vett volna a fegyveres harcban, kimaradt belőle a Futácsi-ügy, és még nem került bele a Jagicza sérelmére elkövetett emberölési kísérlet, amiről január közepe előtt ki sem hallgatták. A perbe fogottak közül — priusza miatt — leginkább róla feltételezhető, hogy tisztában volt a várható büntetésekkel, bár a tulajdon elleni bűncselekmények miatt elítélt Gyöngyösinek nem okvetlenül kellett ismernie az élet elleni cselekményekért várható büntetést. A szándékos emberölés legsúlyosabb büntetési tétele mindenesetre rendes büntetőeljárásban tizenöt év börtön volt. (A gyorsított büntetőeljárás bevezetését elrendelő törvény- erejű rendelet, amely szándékos emberölésért is lehetővé tette halálbüntetés kiszabását, csak Gyöngyösi ügyészi kihallgatása után lépett hatályba.) De még a tárgyalás megkezdése előtt romlott a helyzete: a Jagicza-ügy beemelése következtében nemcsak társtettesként, hanem - egy másik ügyben - felbujtóként is megvádolták gyilkossággal.1741 1739 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 28. 83. 1740 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Gyöngyösi Miklós üg. jkv., 1957. január 8. 1741 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Gyöngyösi Miklós üg. jkv., 1957. január 31. 444
