Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.8. A fővádlottak vallomásai

tettese a gyilkosságnak, vagyis Molnárt a közelben kellett tartani: ezért került át őrhelye a szoba elé. (Utólagos ide-oda helyezése nyilván hozzájárult Tóth Ilona összezavarásához, a Jocók megkettőzéséhez.) Molnár vallomásai tehát nemcsak arra voltak alkalmasak, hogy Tóth Ilona jegyzőkönyve mellett igazolják a bűn- cselekmény elkövetését, hanem korrigáltak néhányat az abba került, utólag észlelt hibák közül: a férfit két, más csoporthoz tartozó fegyveres kísérte be (miként ez Polgár Erzsébet első feljelentésében szerepel). Az épületen belül is fegyverrel tartották sakkban (ezért nem tett kísérletet az ellenállásra). Molnár nem a kapuban, hanem a szoba előtt őrködött (megakadályozandó, hogy oda bárki illetéktelen bemehessen), így közvetett tanúja lehetett a gyilkosságnak.

3.8.3. Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc vallomása

Gyöngyösi és Gönczi már őrizetbe vétele másnapján, december 6-án vallomást tett a gyilkosságról, arról tehát aznap már mind a négy gyanúsított „beismerő” vallomását tartalmazó jegyzőkönyv a nyomozás rendelkezésére állt. Történeteik azonban nemcsak fontos részletekben tértek el attól, ami Tóth Ilonától jegyzőkönyvbe került, hanem azok szerint más volt a bűntény elkövetője: Tóth szerint Gönczi vagy Gyöngyösi fojtotta meg a férfit, szerintük pedig ő volt a gyilkosa. (Mivel Molnár vallomása Tóth Ilonáét követi, azt az elemzésben figyelmen kívül hagyom.)

Gyöngyösit és Gönczit december 6-án szovjetek hallgatták ki - amit már M. Kiss Sándorék megállapítottak -, sőt, Mátéffy úgy tudta, hogy kivitték őket Kárpátaljára, de ennek máshol nincs nyoma.1709 A jegyzőkönyvet csak utólag látta el kézjegyével Szentgáli, aki nem tudta a kihallgatás pontos idejét sem, ezért először kérdőjelet tett a dátumba („1956. december ?”), majd a végső változatba figyelmetlenségből végül kétszer került bele a hónap neve, egyszer kiírva, egyszer pedig rövidítve: „1956. december dec. 6.” Gönczi beszélt arról, hogy először szovjetek hallgatták ki,1710 de annak több nyoma van első jegyzőkönyveikben is: a Gyöngyösitől Etának nevezett Csontosról az irat készítője szükségesnek látta közölni, hogy nő - Gönczi jegyzőkönyve pedig a Lacinak mondott D. Szabóról, hogy László amire nem lett volna szükség, ha az eredeti jegyzőkönyv magyarok számára készül; Gönczi nevét pedig következetesen Gencének/Genczének írta (a

1709 Kiss-M. Kiss, 2007,47.; OHA, 314. Mátéffy Csaba..., 1991, 111-112, 135-136.

1710 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gönczi Ferenc orvosi vizsgálata, 1957. február 27.

435