Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.8. A fővádlottak vallomásai
a hiszemben, hogy Kollár már halott.”1630 „Én az előzmények után, mint szigorló orvos, tudtam, hogy nem él, mivel meg is vizsgáltam, és azonkívül, ha valakinek a nyakára lépnek, az olyan súlyos roncsolást okoz, hogy az illető abba belehal. Gönczi teljes súlyával állt az áldozat nyakán. A WC-ben leguggoltam az áldozat mellé, meghallgattam a szívét, de semmi szívhangot nem hallottam. [...] Szerintem akkor már a klinikai halál beállt, amikor én a kést beszúrtam. Láttam, hogy nem vérzik a seb, és ebből is arra következtettem, hogy az illető már halott.”1631 Első vallomásában azzal fejeződik be a gyilkosság elbeszélése, hogy a halottat négyen átvitték a vécébe. M. Kissék felhívják a figyelmet annak valószerűtlenségére, hogy a kapuba őrködni küldött Molnár őrhelyét odahagyva megjelent, hogy segítsen a hullát átvinni, majd a zavart növelve, megjelent egy másik, Tóth Ilonától csak Jocónak nevezett fiú, és közli, hogy a portán minden csendes. Tóth vallomásaiban két Jocónak nevezett fiú szerepel, egyiküket M. Kissék „bányász Jocó”-nak nevezve Molnárral azonosították, a „másik Jocó”-ról könyvükből semmi nem derül ki. Pedig az ügyben csak egyetlen „Jocó” szerepelt, Molnár, őt duplikálta Tóth Ilona. A tárgyalt vallomásból azért tűnik úgy, mintha kettő lenne, mert aszerint kétszer ment be a vécébe: egyszer, amikor segített bevinni a hullát, aztán annak szíven szúrása után, amikor bement közölni, hogy „a kapuban minden csendes”. De Molnár volt az a „Jocó”, akivel bevitték a hullát, hiszen ha vallomásai szerint abban nem is vett részt, azt elismerte, hogy a szemtanúja volt.1632 És Molnár volt „a másik Jocó” is, hiszen onnan jött, ahova Tóth vallomása szerint Molnárt küldték őrködni: a kapuból. Egyetlen olyan momentum sem merült fel a senkitől nem azonosított, sőt azonosítani meg sem próbált „másik Jocó”-ról, ami ne lenne igaz Molnárra. A „másik Jocó”-t is Gyöngyösi vitte be, aznap, amikor Molnárt.1633 A „másik Jocó”-nak mandulagyulladása volt, ezért penicillininjekciót kapott, ugyanúgy, mint Molnár.1634 És a gyilkolás után onnan érkezett a „másik Jocó”, ahova Molnárt küldték. Tóth Ilona két „Jocó”-ról beszélt, pedig a kettő azonos. Ennek két oka lehet. Vagy össze akarta zavarni Szentgálit és a bíróságot, vagy maga volt zavarodott. Bizonytalanul emlékezett egy Jocónak szólított fiúra, akit keveset látott, akiben nem volt bizalma, ezért a röplapozásba nem vonta 1630 Kiss-M. Kiss, 2007, 312. Tóth Ilona megjegyzései a vádirathoz, 1957. január 24. 1631 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 11. 1632 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Molnár József tárgy, jkv., 1957. február 26. 72. 1633 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona.... 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 13. 1634 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 13., február 26. 75. 413
