Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

1. Számadás a leszámolásról - 1.2. A jog halála

- a rendelet hatályba lépte előtt elkövetett - cselekményekért, amelyekért nem rendkívüli eljárásban csak határozott időtartamú börtönbüntetést lehetett volna kiszabni. Ez jelentősen szűkítette a vádlottak védekezési lehetőségét, megkönnyítette koholt történetek valósnak mutatását, hiszen az eljárás alá vontak készséggel „bevallottak” el nem követett bűnöket, ha annak ellentételezéseként vizsgálójuk eltekintett a halálos minősítésű vádpontoktól. (Huszár Tibor szerint Kádár a halálos ítélettől való félelemtől várta, hogy Nagy Imre és vádlott-társai megtörnek, és együttműködnek.83

Nem rendkívüli eljárásban is halálbüntetés fenyegette azt, akit a bíróság vétkesnek talált a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében. A Legfelsőbb Bíróság 1957 elején kiadott tájékoztatója szerint „vezetői tevékenységnek tekinthető a szervezkedés kiterjesztése új területekre, illetve a szervezkedés új ágazatának létrehozása és az ilyen területi csoportok, illetve ágazatok irányítása.”84 Ennek alapján tekintette szervezkedés vezetőjének a népbíróság a csepeli Farkas Imrét, aki egy darabon elkalauzolt egy számára ismeretlen fegyveresekkel teli teherautót.85 Egy meglévő paragrafus különös alkalmazása a legsúlyosabb ítélet kiszabását eredményezte. Sok esetben megfosztotta a vádlottakat a fellebbezés és ezzel ügyük tisztázásának lehetőségétől a reformatio in peius tilalmának felfüggesztése.86 Ez azt jelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa akkor is súlyosíthatta - akár halálbüntetésre - az első fokú ítéletet, ha azt csak a védelem támadta. Nem tudjuk azok számát, akik ezért kényszerültek lemondani fellebbezési jogukról. A békéscsabai forradalom egy perbe vont tizenöt vezetője közül tizenöten vonták vissza fellebbezésüket, amikor megtudták, hogy a népbírósági szabályok szerint eljáró katonai felsőbíróság egyik ülnöke a rettegett Gyurkó Lajos vezérőrnagy.87 És voltak nem is kevesen olyanok, akiknek lehetőségük sem volt fellebbezésre, és nem csak azok, akik rögtönítélő bíróság elé kerültek. A népbírósági törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagy a legfőbb ügyésznek az

83 Huszár, 2003, 59.

84 A Legfelsőbb Bíróság 205. sz. büntetőkollégiumi állásfoglalása. Bírósági Határozatok, 1957. május.

85 BFL, XXV.4T. A Budapesti Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: BFB) titkos ügykezelés alól kivont iratai (továbbiakban XXV.4T.), 1991/1957. Nagy József és Farkas Imre pere. Farkast halálra ítélték, és kivégezték.

86 Kahler, 1993a, 42.

87 Kende, 1996, 233.

38