Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága

a bűncselekmény elkövetése után beszélt neki a gyilkosságról, amit akkor már megbánt: „Jóska, életemben először tettem ilyet, hogy megöltem valakit.”1526 Gyöngyösi kihallgatásakor ismét előjött a kérdés, Tóth Ilona ismét szót kapott: „Mikor lementem a pincébe, Gáli azzal fogadott, »Ica mit csináltatok itt?«. Én azt válaszoltam, hogy »életemben először történt, hogy megöltem egy embert«.”1527 M. Kissék ezen a ponton érik tetten a vallomás hamisságát: Tóth Ilona ugyan­is nem tudhatta úgy november 18-án, hogy ő volt Kollár gyilkosa. Első, decem­ber 4-i beismerő vallomásában az szerepel, hogy az áldozatot az ő távollétében fojtotta meg Gönczi vagy Gyöngyösi, számára csak a holttest december 15-i boncolása után derülhetett ki, hogy a szívet ért szúrás oltotta ki az életét, amiről vallomásában azt állította, hogy egy halott embert ért.1528 Eszerint november 18- 19-én Gáli kérdésére elismerhette, hogy megöltek valakit, de azt nem, hogy ő volt a tettes. Ebben a kérdésben pedig félreérthetetlenül fogalmazott már december 29-i szembesítésükkor: „Megöltük, ez alatt neveket nem említettem, de utána ki is javítottam, és mondtam, hogy megöltem.”1529 Vagyis miközben legfeljebb azt tudhatta november 18-19-én, hogy társai megölted valakit, nem elégedett meg a többes szám első személyü raggal (megöltük), hanem korrekciójában kizárólag magát állította tettesnek. Nemcsak az mutatja vallomását hamisnak, tehát őt magát ártatlannak, amit mondott, hanem az is, ahogy fogalmazott. Miközben beismert egy halálos bűnt és bűntényt, úgy fogadkozott, mint egy csínytevésen ért kisgyerek. A születésnapi torta megdézsmálásának lelepleződése után lehet próbálni mérsékelni a várható feddést azzal, hogy ez volt az első botlás, ami azonban abszurd egy jóvátehetetlen bűntény esetén. Tóth Ilona mégis ezt tette, kétszer is, amiből arra következtetek, hogy maga a gyilkosság mint cselekmény annyira idegen volt tőle, hogy nem tudta beleélni magát szerepébe, nem tudta hitelesen alakítani a gyilkost. Nem eljátszotta a rá osztott szerepet, csak felmondta szövegét. Ezért tűnt cinikusnak, közönyösnek, ezért bujkálhatott mosoly a szája szögletében.1530 A lényeget ille­1526 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 20. 19.; Kiss-M. Kiss, 2007, 358. 1527 BFL, XXV.4.3. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 26. 62. Kiss-M. Kiss, 2007, 382. 1528 Kiss-M. Kiss, 2007, 382. 1529 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Gáli József és Tóth Ilona sz. jkv., 1956. december 29.; Kiss-M. Kiss, 2007, 143. 1530 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Kelemen Endre tárgy, jkv., 1957. március 26. 303. 386

Next

/
Thumbnails
Contents