Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága

Az esettel kapcsolatban három irat maradt fenn. Február 1-jei kihallgatásának jegyzőkönyve, Gáli Fővárosi Bíróságnak írt levele, valamint Kerezsi László szá­zados jelentése.1518 Gáli jegyzőkönyvezett vallomásában és levelében azon vád ellen védekezett, hogy megpróbálta volna kivonni magát a büntetőeljárás alól, vagyis szökni próbált. A vád teljességgel abszurd, hiszen a bíróság által kiállított szabadlábra helyezési határozattal szabadult. A XI. kerületi Mohai úton, menyasz- szonya egy rokonának lakásán vették őrizetbe, aki történetesen rokonságban állt Csongovai Per OlafFal is. Levele szerint az éjféltájban a lakásba érkező nyomo­zók Csongovait keresték (aki már decemberben elhagyta az országot), de igazol­tattak mindenkit, aki ott volt. Gáli szabaduló levelét adta át. „Ezután a nyomozók eltávoztak. Kb. 1/4 óra múlva visszajöttek, és közölték, hogy egyikük telefonon beszélt a legfőbb ügyésszel, és azt az utasítást kapta, hogy engem tartóztassanak le, mert a szabaduló levél nem jó, arról hiányzik a legfőbb ügyész aláírása, akinek hozzájárulása nélkül nem lehetett [volna] kiengedni. Ezután őrizetbe vettek.”1519 Ez nyilvánvalóan kitaláció. Kizárt, hogy a Mohai úton eljáró rendőrök negyed­óra alatt beértek a Gyorskocsi utcába, ahonnan — éjfélkor — telefonon felhívták Szénási Géza legfőbb ügyészt, aki rendelkezett, majd visszaértek a Mohai útra. Még valószínűtlenebb, hogy Szénásit feletteseik jóváhagyása nélkül zaklatták volna éjfélkor egy utcai fülkéből. Mindezeken túl: a legfőbb ügyész hozzájámlása a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbításához szükséges, de nem szabadlábra helyezéséhez. Gáli története ráadásul különbözik Káldor Veráétól, aki ott volt őrizetbe vételekor, és aki úgy emlékezett, hogy Gálit pótnyomozás­ra vitték vissza, nem pedig azért, mert szabályellenesen helyezték szabadlábra. (Káldor addigra már volt vizsgálati fogságban, onnan szabadult, tehát tisztában volt a fogalmakkal.) Az újbóli őrizetbe vétel harmadik verziója szerint Kerezsi százados valamilyen meg nem nevezett okból házkutatást tartott a Mohai úti la­kásban. Az ott tartózkodók igazoltatásakor feltűnt neki, hogy Gálinak „a Fővárosi Ügyészég B. VII. 164/1957. sz. alatt” kiállított szabaduló leveléről hiányzik a szabadlábra helyezés indoka. Visszament a Gyorskocsi utcába, ezt jelentette a vizsgálati osztály vezetőjének, Szalma József őrnagynak, aki utasította Gáli azon­1518 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gáli József levele a BFB-hez, [1957. február 5. előtt].; ABTL, 1.6. 17. d. Monográfiák, 20. kötet, 1956-os ügyek. Kerezsi László százados jelentése Gáli József ügyében, 1957. február 1. 1519 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gáli József levele a BFB-hez, [1957. február 5. előtt]. 384

Next

/
Thumbnails
Contents