Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága
A.] már megkaptuk a két darab röplap kéziratát.” Gönczi megerősítette, hogy találkozásukkor kapott két cikket.1439 Gáliék tehát nem november 18-án, az állítólagos gyilkosság napján, hanem egy nappal korábban voltak a Domonkosban. M. Kiss Sándoréknak sikerült egy — a gyilkosságtól és az Elünk készítésétől lényegében független - vallomással is megerősíteniük, hogy „az írók nem 18-án, hanem 17-én jártak a kórházban”.1440 Turcsányi Józsefné, a kisegítő kórház gondnoka a razzia reggelén, 20-án történt kihallgatásakor azt vallotta, hogy 17-én Gönczi a harmadik emeleten úgy meglökte, hogy kis híján lezuhant a lépcsőn.1441 Gáli és Obersovszky pedig többször vallották, hogy fültanúi voltak az incidensnek.1442 Akkor pedig 17-én voltak a Domonkosban, és mivel csak egyszer voltak ott, nem lehettek ott 18-án, feltéve, hogy a Gönczi-Turcsányiné affér valóban 17-én történt. Egyetértek M. Kissékkel abban, hogy nincs ok kételkedni Turcsányiné datálásának helyességében, hiszen az eset mindössze néhány nappal korábban történt, valószínű tehát, hogy pontosan emlékezett. Az affér hevességét nem indokolja a vita tárgya (Veszprémi Tóth Ilonánál bepanaszolta Turcsányinét, amiért forralatlan tejet akar adni a betegeknek vacsorára), indokolhatja viszont, hogy Gönczi nagyon meg akarta akadályozni, hogy a gondnoknő - Tóth Ilonát keresve - benyisson az egyik szobába. Ott tehát valami olyan történt, amit titkolni akart előle. A bíróság úgy tekintette, hogy ez a védendő titok Kollár gyilkolása volt, noha bizonyosan más titkolni valót is cselekedtek: négy idegen emberrel, Gálin és Obersovszkyn kívül D. Szabó Lászlóval és Sturcz Edittel tárgyaltak az Elünk engedély nélküli megjelenéséről. (Az, hogy a röpcédulázást nem tekinthették súlyos, felelősségre vonást maga után vonó cselekménynek, nem jelenti, hogy ne törekedtek volna titokban tartani, már csak az akció sikere érdekében is.) Gönczinek tehát november 17-én - a Kollárügytől függetlenül is — volt oka megakadályozni Turcsányinét, hogy benyisson oda, ahol Gáliékkal tárgyaltak. Alappal gondolhatta ugyanis, hogy ismeri Gálit, aki hetek óta a Péterfyben lakott, ahonnan a gondnoknő érkezett. Turcsányiné 1439 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. március 4. 110.; Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. március 6. 125.; Kiss-M. Kiss, 2007, 133. 1440 Kiss-M. Kiss, 2007, 143. 1441 ÁBTL, V-142621. Tóth Ilona..., Turcsányi Józsefné jkv., 1956. november 20.; Kiss-M. Kiss, 2007, 136. 1442 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gáli József tárgy, jkv., 1957. március 4. 117., 1957. március 6. 129.; 461. d. Obersovszky Gyula önvall., [1956. december 6.], 462. d. Obersovszky Gyula tárgy, jkv., 1957. február 28. 93.; Kiss-M. Kiss, 2007, 139, 142, 143, 398, 402. 360
