Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.6. Kollár István nőismerőse

tanúk voltak az esküvőn. A Toracz-perben Vincze vádlottként, Kovács Rozália tanúként kapott szerepet, de nincs nyoma, hogy bármelyiküket kihallgatták volna a Tóth Ilona-ügyben.

A házasságot kötni szándékozóknak harminc nappal korábban be kellett jelentkezni az anyakönyvi hivatalnál. Mivel Järz és Polgár esetében semmi jele olyan rendkívüli körülménynek, amely indokolta volna az ettől való eltérést, ezt nekik november 4. előtt kellett megtenniük, vagyis 18-án Kollár nem vőlegényeként, hanem csak egyik udvarlójaként vagy inkább egyik alkalmi ismerőseként kereshette fel a női szálláson. Polgár megvalósult házassága tehát valószínűtlenné teszi történetét a Kollárral karácsonyra kitűzött esküvőről — a nő ráadásul úgy tudta, hogy Kollárnak karikagyűrűje van,1345 vagyis nős, vagy házasságot mással tervező vőlegény. És van még egy nyoma annak, hogy Kollár nem volt Polgár vőlegénye: a nő 1958-ban, a Toracz-ügyben tett vallomásaiban nemcsak elvitelének — értelemszerűen megölésének — napjára nem emlékezett jól, de egyszer a nevét is eltévesztette: „1956. november 19-án vagy 20-án, pontos dátumra már nem emlékszem, eljött hozzám Molnár István, a vőlegényem meglátogatni.”1346 Kollár neve addig már számtalanszor elhangzott a tárgyaláson, így kevéssé valószínű, hogy a jegyzőkönyvvezető tévesztett.

M. Kissék azt furcsállják, hogy Kollár nem látogatta meg a forradalom idején menyasszonyát, noha állítólag a közelben lakott- Váriéknál a Dózsa György úton —, és a nőt október 25-én engedték ki a kórházból.1347 Ha azonban kapcsolatuk valójában nem jegyesség volt, érthetővé válik a látogatások hiánya, amint az is, hogy miért nem mutatta be a családjának - amennyiben mégis tartotta volna a kapcsolatot Váriékkal.

(Polgár Erzsébettel nagyon különösen bántak a szervek. Noha 1956. december 4-étől 1961. május 22-ig Järz felesége volt, mégsem tudta asszonynevét - legalábbis helyesen leírni. A december 23-án a rendőrségen készült jegyzőkönyvet két helyen azonosan, jól olvashatóan „Jérc Vilmosné” néven írta alá. Ezt egy ismeretlen kéz, amely a fejlécet egyéb adatokkal is kiegészítette - valószínűleg nem Szentgáli -, „Jáz”-ra javította. Ezt megint áthúzta valaki, és a bal margó1345 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Järz Vilmosné [sz. Polgár Erzsébet] tárgy, jkv., 1957. március 14. 191.

1346 HL, X1.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Järz Vilmosné [sz. Polgár Erzsébet] tárgy, jkv., 1958. május 30.

1347 Kiss-M. Kiss, 2007, 224.

336