Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.5. Az állítólagos áldozat, egy kihantolt tetem és Kollár István

hogy a felderített bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket. Feladata amúgy sem a tettesnek tudottak befeketítése, hanem Kollár tisztázása, annak bizonyítása volt, hogy nem vett részt az ellenforradalomban. Ez neki is érdekében állt.

Összegezve a fentieket: a Domonkos utcában kihantolt holttestet - a vádlottak mellett — három rokon a ruhái alapján azonosította Kollár Istvánnal, a ruháról adott leírásuk azonban több ponton eltér a boncolási jegyzőkönyvben rögzítettől, és legalábbis kétséges, hogy Váriék tényleg látták Kollár ruháit. Az 1954- ben AVH-s Bakné Kollárnak egy olyan különös ismertetőjeléről tett vallomást, amelynek nem volt nyoma a kihantolt tetemen, amely valószínűleg egy zsidó származású férfi holtteste volt, miközben Kollár katolikusnak született. A rokonok Kollárral nem tartottak szoros kapcsolatot, róla a Szentgálitól kapott információk alapján tettek olyan vallomást, amilyet elvártak tőlük. A rendőrségi vizsgálat és a bírósági tárgyalás tehát nem bizonyítja, hogy a Domonkos utcában kihantolt holttest Kollár Istváné, illetve ezt csak a vádlottak vallomása igazolja.

332