Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.5. Az állítólagos áldozat, egy kihantolt tetem és Kollár István

úgy, hogy a vécébe dobja” - noha ezt forrás nem támasztja alá.1203 Kelemennel egyezően lehetségesnek tartja, hogy arról különösebb tisztítás nélkül tökéletesen lemosott minden vért a víz.

M. Kissék hivatkoztak arra is, hogy a kést, amely pedig fontos tárgyi bizonyíték lett, hetekig nem keresték, annak ellenére, hogy Tóth Ilona vallomása alapján hamar és könnyen megtalálható lett volna. Nem hivatkoztak azonban arra, hogy az kevéssé volt alkalmas arra a szúrásra, amelynek nyomát megtalálták a boncolás során: áthaladt a szív jobb kamráján.1204 Kelemen a tárgyaláson nemcsak azt igyekezett bizonyítani, hogy ez a szúrás okozta a halált, hanem azt is, hogy Tóth Ilona képes volt ott, akkor és úgy szúrni a bicskával: „A kést tövig szúrta be [...] Szakszerűségre vall, hogy harántul a borda között szúrta be a kést. Anatómiai ismereteiből tudnia kellett, hogy bordaközben könnyebb vízszintesen tartott kést beszúrni.”1205 M. Kissék hívták fel a figyelmet az ellentmondásra: a medika összes többi cselekménye azt bizonyítja, hogy semmit nem tanult az egyetemen, vagy magán kívül volt a tett elkövetésekor, mert mindent — altatást, injekciózást - rosz- szul csinált, de ezt a viszonylag komplikált „beavatkozást”, egy arra alkalmatlan eszközzel, tökéletesen, alapos anatómiai tudással kivitelezte.1206 Nem figyeltek azonban arra, ami szükségessé tette Kelemen produkcióját - amely közben még az áldozat szívét is felmutatta -: Gyöngyösi bicskája csak így volt alkalmas a tett elkövetésére. Mert egyfelől a penge annyira rövid volt, hogy csak tövig szúrva juthatott olyan mélyre, amilyet a boncolási jegyzőkönyv megállapított, másfelől pedig annyira vékony és gyenge volt, hogy csak bordaközben szúrva volt elkerülhető a törése.

De más baj is van a bicskával. Tóth Ilona fémnyelűnek tudta, miközben a neki megmutatottnak műanyag volt a foglalata. A tárgyaláson nem a kést ismerte fel, hanem az ügyész arról tett közlését igazolta, hiszen csak azt követően volt hajlandó a neki megmutatott bicskában felismerni a gyilkos eszközt, miután az ügyész közölte: azt, január 29. napján a volt Domonkos kórház említett WC-jéből annak felbontása után” vették ki a rendőrök.1207 Erre válaszolta: „akkor ez az a

1203 Eörsi L., 2003, 228.

1204 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Ismeretlen férfi holttestének boncolási jkv., 1956. december 15.

1205 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Kelemen Endre tárgy, jkv., 1957. február 28.; Kiss-M. Kiss, 2007, 396.

1206 Kiss-M. Kiss, 2007, 396.

1207 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Molnár György ügyész tárgy, jkv., 1957.február 20. 18.; Ktss-M. Kiss, 2007, 350.

296