Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.5. Az állítólagos áldozat, egy kihantolt tetem és Kollár István
ták, például megrugdosták, megtaposták”."86 Élek a gyanúperrel, hogy ezúttal is olyan szakvélemény szolgáltatására törekedett, amely - miközben minimális szinten eleget tesz a szakmai követelményeknek - a lehető legalkalmasabb a vád alátámasztására. Erre utal, ahogy hipotézisét indokolni igyekezett a nyakon talált sérülések kiterjedtségével: „a vérzések olyan rendkívül kiterjedtek, hogy azoknak terjedelmét és számát egymagában még a nyaknak többszöri megragadása, összeszorítása sem magyarázza”. Miután nem talált törést, amely a lábbal taposás vádját elégségesen alátámaszthatta volna, mennyiséggel igyekezett pótolni a minőséget, a sérülések kiterjedtségét hangsúlyozta azok súlyosságára utaló jelek híján. Növeli a szakvéleménnyel szembeni gyanút kijelentése, miszerint ,,[a] halál körülményeire vonatkozólag tájékoztatást nem kaptunk, iratok nem állnak rendelkezésre.” A boncolási jegyzőkönyv elkészítése előtt az ávónak már több olyan dokumentum állt rendelkezésére, amely tartalmazta az áldozat nyakának taposását, azokat tehát Kelemen rendelkezésére lehetett bocsátani. Ahogy más alkalommal meg is tették. A Palotás-ügyben 1957. május 14-én, egy héttel Futácsi Endre holttestének exhumálása és boncolása előtt kérte a vizsgálati osztály Palotás előzetes letartóztatásának meghosszabbítását. Az engedélyre Rácz László ügyész feljegyezte: „A többi nyomozati iratok dr. Kelemen Endre bírósági orvos szakértőnél vannak.”1186 1187 Alappal vélelmezhető tehát, hogy ha Futácsi holttestének boncolása előtt Kelemen rendelkezésére bocsátották a vád tárgyává tett gyilkosságról készült iratokat, így jártak el a Kollár-ügyben is. A tárgyaláson tett megjegyzése eszerint éppen előzetes informálásának leplezését szolgálta. A boncolás során a nyakon észlelt sérüléseket sem látom tehát elégséges bizonyítéknak arra, hogy a kihantolt holttest azé a férfié, akit Tóth Ilonáék állítólag meggyilkoltak, illetve úgy gyilkoltak meg, ahogy az a vallomásokban szerepel. A boncolási és az exhumálási jegyzőkönyv másik olyan passzusa szerint, amely alkalmasnak látszik a tetemnek az áldozattal való azonosítására, a férfit egy keskeny pengéjű késsel szíven szúrták, a boncolás szerint ez volt a halál oka.1188 A vádlottak pedig több alkalommal vallomást tettek arról, hogy miután Kollárt kivitték a vécébe, Tóth Ilona Gyöngyösi bicskájával szíven szúrta, a nyo1186 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Ismeretlen férfi holttestének boncolási jkv., 1956. december 15. A következő idézetek is innen. 1187 ABTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József és társainak vizsgálati iratai (továbbiakban Palotás József...), Palotás József előzetes letartóztatása meghosszabbításának engedélyezése, 1957. május 15. 1188 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Ismeretlen férfi holttestének boncolási jkv., 1956. december 15.; Kiss-M. Kiss, 2007, 247,250. 292
