Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.4. Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós
együtt tehertétel a forradalom és szabadságharc eszmeiségét vállalók számára.”1048 Az iratok szerint bűnöző, aki nyolcszor volt büntetve. Ezt többé-kevésbé valósnak fogadta el az ügy minden kutatója. Gyenes nem írt részletesen a perbe vontak előéletéről, Gyöngyösiről csak annyit közölt, hogy „büntetett előéletű” volt.”1049 Eörsi e téren is a periratot, jelen esetben az ítéletet követte: „1956 előtt nyolcszor ítélték el közbűntényes vádakkal”.1050 A VII. kerületi felkelőcsoportokról írt könyvében hosszan sorolta büntetéseit: „lopásért javító-nevelő intézetbe utalták. [...] 1946-ban tíz évre ítélték háborús bűntettekért [...]. Később tiltott határátlépés kísérletéért, majd hatósági közeg elleni erőszakért, közveszélyes munkakerülésért, hamis vádért ítélték el rövidebb időtartamra. [...] 1952-ben hat és fél év börtönbüntetést kapott kirakatok betörése miatt [sic!].”1051 Noha ebből szinte semmi sem igaz - ami pedig igen, az sem úgy M. Kissék is ténynek tekintették, hogy sokszoros visszaeső volt: ítéletei közül kiemelték, hogy 1946- ban a Szegedi Népbíróság háborús bűnösként tíz év börtönbüntetésre ítélte (de 1949-ben ügyét felülvizsgálták, és az addig letöltött idővel kitöltöttnek tekintették büntetését). Szerintük ezt követően „Több ízben volt elítélve lopásért, betörésért. 1952-ben betörésért hat év börtönbüntetésre ítélték,”1052 ebből a büntetéséből szabadult a forradalom idején. Eörsi szerint Gyöngyösi hat hónapos korától egy szegedi árvaházban nevelkedett, M. Kissék szerint „hat hónapos korától kezdve nagyanyja nevelte Szegeden”.1053 Valójában féléves koráig volt menhelyen, akkor vette magához egy szegedi özvegyasszony, akit haláláig nagyanyjának tekintett. Hasonlóan tévedés, hogy 1943-ban egy bombatámadásban meghaltak a szülei,1054 ezt Gyöngyösi találta ki, aki szégyellte, hogy apját nem ismerte, nevét már nagykorúként nyomozta ki. Az elérhető források azt sem igazolják, hogy bűnöző lett volna. Az 1946-os népbírósági ítélet sem a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nyilvántartásában, sem a Szegedi Népbíróság névmutatójában és lajstromkönyvében nem szerepel, és nincs nyoma Gyöngyösi büntetés-végrehajtási dossziéjá1048 M. Kiss, 2015, 94. 1049 Gyenes, 1992, 16. 1050 Eörsi L., 2003, 204. 1051 Eörsi L„ 2003, 301. 1052 Kiss-M. Kiss, 2007, 194. 1053 Eörsi L., 2003, 204.; Eörsi L., 2011, 301.; Kiss-M. Kiss, 2007, 194. Ezt ebben a formában Gyöngyösi 1956. december 19-i jegyzőkönyve tartalmazza. 1054 Kiss-M. Kiss, 2007, 194.; Eörsi L., 2011, 301. 261