Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
Bevezetés
vizsgálati osztályának vizsgálati iratai, két dossziéban 466 oldal terjedelemben, míg Budapest Főváros Levéltárának őrzésében vannak a bírósági iratok: három dobozban 2280 oldal. Az ügyészségi iratok önálló egységként nem maradtak fenn, ami azokból megmaradt, az a bírósági iratok között található. A két irategyüttes között van átfedés, hiszen a nyomozást folytató szerv a vizsgálati iratokat az ügyészségen keresztül megküldte a bíróságnak. Nem küldtek azonban tovább minden iratot. Visszatartották azokat a tanúkihallgatási és gyanúsítotti jegyzőkönyveket, illetve közülük többet megsemmisítettek, amelyek megítélésük szerint nem tartalmaztak érdemi információt a vád tárgyává tett cselekményről és az elkövetőkről. A Tóth llona-ügyben például nem küldték meg a bíróságnak azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a Tóth Ilonával együtt őrizetbe vett, de a gyilkossággal meg nem vádolt fiataloktól vettek fel. Csak a Történeti Levéltárban őrzött dossziéban maradtak fenn az ügyről készített rendőrségi jelentések, ösz- szefoglalók, nyomozati utasítások és Tóth Ilona zárkaügynökének egy jelentése, valamint értelemszerűen a vizsgálat lezárása után keletkezett iratok. A vizsgálati osztály visszatartott tárgyi bizonyítékokat is, így például a medikának az ápoltakról felvett nyilvántartásait. A bírósági iratok között maradtak fenn az ügyészségi iratok: az ügyészségi kihallgatások jegyzőkönyvei, a vádiratok, valamint az előzetes letartóztatással kapcsolatos dokumentumok. A bírósági iratok között vannak a legterjedelmesebb dokumentumok, az elsőfokú tárgyalásról felvett 330 oldalas jegyzőkönyv és a Fővárosi Bíróság 86 oldalas ítélete. Itt találhatók még azok az iratok, amelyeket a tárgyalás tanácsvezetője, B.-né Tóth Matild látott szükségesnek beszerezni - például a perbe fogottak korábbi bírósági ügyei a másodfokú tárgyalás iratai, illetve a jogerős ítélet után keletkezett, zömmel kegyelmi kérelmekkel kapcsolatos dokumentumok. A per konstruált voltának bizonyításához szükséges volt a vizsgálatot kiterjeszteni azokra az ügyekre, amelyek az eljárás alá vontak személyén vagy tárgyán keresztül szorosan kapcsolódtak az alapügyhöz. Ezek iratai a Tóth Ilona-per irataihoz hasonlóan ugyancsak különböző levéltárakban maradtak fenn. A történtek tisztázásához fontos információkat találtam a Történeti Levéltárban a Politikai Nyomozó Főosztály működési és személyzeti iratai között. Mivel álláspontom szerint a legfontosabb, országos pereket kivéve a legfőbb pártvezetés szerepe kimerült a megtorlás intézményrendszerének felállításában és általános instruálásában, a kutatást nem terjesztettem ki sem a Politikatörténeti Intézet Levéltárára, sem a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárára. Úgy látom, hogy a Tóth Ilona-pert - a legfelső pártvezetés általános értékeléseit és utasításait szem előtt tartva - a Politikai Nyomozó Főosztály vizsgálati osztálya konstruálta. 25
