Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.3. Tóth Ilona a forradalomban

de éppen azok hiánya mégis megengedi. Elsőként a péterfys dokumentumok hiánya, hogy nem emlékezett rá, legalábbis nem beszélt róla senki az ottani mentősök és orvosok közül, ami arra mutat, hogy nem töltött közöttük hosszú időt. Másfelől fontos jelnek tekintem, hogy nem maradt fenn róla környezettanulmány, amit Kahler Frigyes a korabeli rendőrségi vizsgálatok, valamint az ítélkezés egyik fontos, elmaradhatatlan kellékének nevezett. Mivel akkor folyt ügyének vizsgálata, amikor még csak szerveződőben volt a politikai rendőrség, nem zárható ki, hogy nem is készült, ez azonban nem is állítható. Legalább ennyire valószínű, hogy készült, de olyan adatokat tartalmazott, amelyek zavarták volna a vádak bizonyítását, ezért kiemelték a dossziéból. Ilyen nem kívánt információnak tekintem a vele egy házban lakók esetleg róla adott jellemzését, amely nyilvánvalóan nem támasztotta alá a szadista orvosnőről kialakítani akart képet, és ilyennek tekintem feltételezett beszámolójukat arról, hogy a novemberi harcok idején otthon tartózkodott, és talán azt, hogy októberben is többször látták a házban. Szembetűnő, hogy lakókörnyezetéből és diáktársai közül senkit sem hallgatott ki sem a rendőrség, sem a bíróság. Ezt nem indokolja elégségesen, hogy másutt elkövetett cselekményekkel vádolták, hiszen az elkövető személyiségének megismeréséhez - amit előírt a hatályos perrendtartás - szükség lett volna az ismerősök kihallgatására.

A fennmaradt dokumentumok és az azokból dolgozó történészek nagyon nagy szórással határozzák meg a napot, amikor a Tanácsakadémia épülete egészség- ügyi segélyhely, Tóth Ilona pedig annak vezetője lett. Gyenes szerint az „épületet november 1-vel kezdődően alakították át kórházzá, a Péterfy tehermentesítésére”. Elére a munkástanács az igazgató egyetértésével nevezte ki Tóth Ilonát, értelemszerűen november 4. előtt.861 Ez azonban pusztán a Missura Tiborral, a Péterfy munkástanácsának elnökével 1990 után készült életútinteijún alapszik,862 más forrás nem támasztja alá. Hasonlóan rekonstruálja a történet e részét Eörsi, aki szerint „4-ről 5-re virradó éjjel, amikor a Péterfy utcában önkéntes jelentkezőt kerestek a Domonkos utcai kórház felelős vezető orvosának posztjára, Tóth Ilona szigorló orvostanhallgató javadalmazás nélkül is elvállalta ezt a feladatot.”863 De ilyen kinevezésre nem emlékszik Oláh Vilmos, Missura helyettese a Péterfy munkástanácsában, aki emlékei szerint csak egyszer, októberben találkozott a lánnyal, aki sebesültet vitt a kórházba, de aztán „eltűnt a látókörömből”.864 Biztosnak tekinthető, hogy november 9-én, amikor a Péterfyből gondnoknak a Do861 Gyenes, 1992, 13-14.

862 OHA, 346. Interjú Missura Tiborral. 1991-ben készítette Gyenes Pál.

863 Eörsi L„ 2003, 202.

864 Oláh, 2006, 31-32.

220