Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.3. Tóth Ilona a forradalomban

közé.854 Oláh Vilmos, a Péterfy sebésze egyszer találkozott csak vele októberben, amikor Tóth egy sebesültet vitt a kórházba,855 és mint már jeleztem, Káldor Vera is csak két futólagos találkozásra emlékezett. Tóth Ilona tehát nem tartozott a Péterfy mentőszolgálatához, és nem tartozott más, kevésbé híressé vált mentős egységhez sem. Gönczi Ferenchez annyiban tartozott, hogy többé-kevésbé véletlenül az ő kocsijára került, és vele vett részt alkalmi feladatokban. Gönczin keresztül kapcsolódott bele abba a szervezetlen és irányítatlan, mindig pusztán a következő feladatra koncentráló forgatagba, amelynek összessége a forradalom volt. Bizonyos, hogy jó, baráti-bajtársi kapcsolatba kerültek, hiszen Gönczi, akit november 4-én Szombathelyen elfogtak a szovjetek, kiszabadulva megkereste őt.

Tóth Ilona november 4. előtti tevékenysége nem függ össze szervesen a terhére rótt gyilkossággal. Ami azonban megtudható róla, az nemcsak a „szadista gyilkos” karakterisztikáját nem valószínűsíti, de az árulással vagy kémkedéssel gyanúsított személyt likvidáló felkelőét sem. A források alapos vizsgálata nem mutatja sem rettenthetetlenül bátornak, sem a forradalom mindenre elszánt harcosának; nem bizonyítja, hogy szorosabb kapcsolata lett volna a fegyveresekkel. Mindezek alapján pedig valószínűtlennek látszik, hogy november 4. után, amikor októberhez képest sokkal rosszabb és egyértelműbben veszélyesebb feltételek között lehetett csak folytatni a küzdelmet, Tóth Ilona megváltozott, és az ellenállás egyik vezetőjévé vált volna, és részt vett volna egy árulónak vagy kémnek tartott férfi meggyilkolásában.

3.3.2. Tóth Ilona és a kisegítő kórház a Domonkos utcában

Tóth Ilona, miután egy szerencsés véletlen folytán - hiszen azzal elkerülte a szovjet fogságot - egy időre elszakadt Gönczitől, november 4-én került ismét kapcsolatba a Péterfyvel, ahol sebesültszállitásra jelentkezett, és egész nap részt vett a mentésben.856 Ezt megerősítette gépkocsivezetője, Jakabffy Ernő.857 A tárgyaláson tett vallomása szerint azonban nemcsak a mentésben vett részt, hanem fegyveres harcban is: „Egy alkalommal az Üllői úton a vöröskeresztes karszalagot levettem

854 OHA, 192. Interjú Lambrecht Miklóssal. 1988-1989-ben készítette Molnár Adrienne (továbbiakban Lambrecht Miklós...).

855 Oláh, 2006, 31.

856 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 6.; Kiss-M. Kiss, 2007,331.

857 Kiss-M. Kiss, 2007, 30-31. Jakabffy Ernő személyes közlése a szerzőknek.

218