Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
posztján állt, akárcsak Angyal István”.750 M. Kiss ezt később is megerősítette: a Péterfy lebukása után a Domonkos utcai kisegítő kórház volt „a forradalmárok központi székhelye”.751 A november 4. utáni ellenállásnak hat fontos bástyája volt - a lakosság ellenszegülését kifejező általános sztrájkon és a Kádár-kormány el nem ismerésén túl. A kutatás jelenlegi eredményei szerint Budapesten és vidéken is voltak olyan kisebb csoportok, amelyek nem adták fel a fegyveres harc folytatásának reményét. Léteztek a kormány politikáját röpcédulákkal leleplezni akaró, a társadalmat fegyvertelen ellenállásra, sztrájkra buzdító, az októberben kiküzdött véleménynyilvánítási szabadságot tovább gyakorló csoportosulások. Önálló kategóriát képeznek a nagyimrések, akik bár csökkenő mértékben, de továbbra is bíztak abban, hogy Kádár ellenében is lehetséges a rendszer korrekciója, a szovjet katonai beavatkozás kizárólag az ellenforradalmi - értsd: tőkés restaurációs - törekvések felszámolását célozta. Fontos szerepet játszottak a diákok, noha az újjászervezett MEFESZ egyre erőteljesebben az ávó közvetett felügyelete és irányítása alatt működött. November 4. után is szép számmal működtek a forradalom idején megválasztott területi és munkahelyi forradalmi tanácsok a kistelepülésektől az országos főhivatalokig, minisztériumokig. Végül speciális jelentőségük miatt külön kell kezelni a november 4. utáni ellenállás legjelentősebb intézményeit, a munkástanácsokat. Az általános helyzet ismertetése során M. Kissék is fentieket nevezték az utóvédharc leghatékonyabb szervezeteinek.752 A Péterfyben készültek röplapok, de a források nem támasztják alá, hogy a kórház kapcsolatban állt volna a fegyveres ellenállást folytatni akaró csoportokkal. Pedig Gyenes szerint „több emelet mélyen kiépített pincerendszere” kiváló pihenőhely volt a harc idején, majd búvóhely a politikai ellenállásban részt vevők számára, ahol „illegális nyomda működött Angyal István irányításával”.753 M. Kissék pedig úgy látják, hogy ott „új ellenálló csoportok szerveződtek”.754 A kórházat ezeket koncentráló olyan központnak tekintik, amilyenhez hasonló szerepre a nemzetőrség főparancsnoksága törekedett november 4. előtt: „November 4-ét követően tömegesen húzódtak vissza a kórházba a szovjetek által felszámolt, a kórház vonzáskörzetéhez tartozó fegyveres csoportok is”.755 750 Kiss-M. Kiss, 2007, 455. 751 M. Kiss, 2015, 36. 752 Kiss-M. Kiss, 2007, 85. 753 Gyenes, 1992, 13. 754 Kiss-M. Kiss, 2007, 85. 755 Kiss-M. Kiss, 2007, 86. 196
