Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

Turcsányiné tekinthette fontosabbnak a másodikat: a munka elhanyagolását. Más nyomok alapján kizárt, hogy a medika elhanyagolta orvosi feladatait, és egész nap csak aludt, az azonban valószínű, hogy az átvirrasztott éjszakák (netán csak egy átvirrasztott éjszaka) után fáradt volt, netán elbóbiskolt, amit Turcsányiné észrevett és rossz néven vett. Tovább rontotta kettejük kapcsolatát, hogy Turcsányiné volt a kisegítő kórház gondnoka, vagyis ő felelt az ott ápoltak ellátásáért. Nyilván rosszallotta és ellenezte, hogy Tóth olyanokat is felvett, akik sem betegek nem voltak, sem az ápolásban nem segítettek, enni viszont ettek. A számokat illetően túlzott, de a lényeget illetően okkal panaszolta, hogy „ötven főre kapott ellátmányt, »ezzel szemben hetven főre kellett kosztot adni«”. Ez nagyban hozzájárult kapcsolatuk elmérgesedéséhez: „Én ezt [ti. a nem betegek és nem ápolók étkeztetését] több esetben megtagadtam, mire a doktornő megfenyegetett, és elnevezett engem AVH őrmesternek, sőt azt a kijelentést tette, hogy el fog engem intézni.” Egy ilyen vitájukra Varga Ferencné is emlékezett: „A konyhán hallottam, hogy [Turcsányiné] Tóth Ilonával vitázott az élelem miatt.”723 A nem betegek ellátását Veszprémi István is szóvá tette Tóth Ilonának, aki ragaszkodott a rászorulók további ellátásához, hiszen „nem zavarhatja ki az utcára ezen személyeket”.724 Pedig szűkében voltak az élelemnek, azért is emlékezett viszonylag pontosan Veszprémi oda kerülésére, mert „élelmiszert hoztak. Ezzel az élelmiszerrel akkor nagyon kisegítettek.”725

Turcsányiné ráadásul szélhámos karrieristának tartotta Tóth Ilonát: „szigorló orvos, aki kinevezés nélkül, sőt már a fizetéséről is lemondott, csak hogy vezető orvos legyen”.726 Nem tudjuk, milyen beosztásban volt Turcsányiné, mielőtt a Domonkosba került gondnoknak, de a Péterfyből érkezett, vagyis diplomával, szakvizsgával rendelkező orvosok mellett dolgozott. Érthető, ha lenézte a magát orvosnak „kiadó” medikát, aki mindent megtett, „csak hogy vezető orvos legyen”. Lenézte, és riválisának tekintette abban, hogy melyikük a Domonkos igazi vezetője, ő, aki a Péterfyben kapott felhatalmazással került oda, vagy Tóth Ilona, aki Lambrecht Miklós kifejezésével csak úgy „odavetődött”.727 Erre a rivalizálás723 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Varga Ferencné tárgy, jkv., 1957. március 18. 220.

724 ÁBTL, 3.1.9. V-142621/1. Tóth Ilona..., Veszprémi István önvall., 1956. december 7.

725 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 22. 37.

726 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Turcsányi Józsefné jkv., 1956. november 20.; Kiss-M. Kiss, 2007, 154.

727 Kiss-M. Kiss, 2007, 111. Interjú Lambrecht Miklóssal, 1992.

189