Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

való, hogy az nem a történteket feltáró rekonstrukció, hanem a megtorlás szem­pontjait követő konfabuláció. A Gyenes által summázott bírósági verzió szerint november 26-án a Dózsa 40.-ben Gyöngyösi és a perben ugyancsak halálra ítélt Kovács Ferenc arra jutottak, hogy a gyakori razziák oka csak árulás lehet, áruló­nak pedig Jagicza Lászlót tartották.587 Kivégzésével Kovács az 1956-ban tizenhét éves Lukács Józsefet bízta meg. Mivel Jagicza felajánlotta a csoport egyik tag­jának, Mátéffy Csabának, hogy aludjon az ő budafoki lakásában, rögtön kiváló alkalom kínálkozott a terv végrehajtására, ezért velük tartott Lukács is. A Jagicza lakásán töltött éjszaka után, hajnalban Lukács azzal állt elő, hogy meglátogatja Érden lakó anyját, de erről Jagicza a kijárási tilalomra, valamint a Kovácstól ka­pott utasításra hivatkozva - miszerint a két fiúnak napokig nála kell maradnia - igyekezett lebeszélni őket. Miután Lukács ragaszkodott elhatározásához, Jagicza írást kért tőlük. Lukács - Csontos Erzsébetnek - címzett igazolást írt, hogy saját felelősségükre mentek el. Először Mátéffy indult el Jagicza szuterénlakásából, őt követte Lukács. „Jagicza a pincehelyiség belső, alsó lépcsőjén állt. Lukács men­tében visszafordult, és megkérdezte a tőle egy méterre álló Jagiczát, hogy merre lehet onnan Érdre eljutni. Miközben Jagicza magyarázott, Lukács előkapta az előre a zsebébe készített TT-pisztolyt [a rendőrök számára rendszeresített oldal­fegyvert - Sz. A.], és rálőtt a vele szemben, alacsonyabb helyzetben álló férfira, aki a lövés pillanatában maga elé kapta a bal karját, és leguggolt.”588 A golyó Jagicza alkarján áthaladva a bal mellkasa alatt fúródott a testébe. A fiúk tudták, hogy nem halt meg, ezért - Gyenes szerint - menekülni próbáltak: visszamentek a Péterfybe, onnan Gödöllőre, majd Piliscsabára, ahonnan november 29-én visz- szatértek a VII. kerületbe. Ezt a bírósági verziót a lényeges kérdésekben pontosan követő történetet (amit hasonlóan írt le a Geréb-Hajdú szerzőpáros589) kitalációnak mutatja hat meghatározó eleme. Gyöngyösi november 26-ig a Domonkosban tartózkodott. A Jagicza-ügy iratain kívül sehol sincs nyoma, hogy az állítólag a Dózsa 40.-ben működő csoport íolött befolyása lett volna, miképp az sem bizonyított, hogy ott egy ellenálló csoport bázisa lett volna. (Ennek ellenére M. Kiss Sándor legújabb könyvében azt állítja, hogy Gyöngyösi, sőt Palotás is a Dózsa 40.-ben lévő cso­port parancsnoka volt, ennek azonban a forrásokban sehol nincs nyoma.590) A tör­587 Gyenes, 1992, 39—40. Az állítólagos csoport bázisa a Dózsa 40.-ben volt, de a megbeszélés a Péterfyben történt. 588 Gyenes, 1992,40. 589 Geréb-Hajdú, 1986, 131-132. 590 M. Kiss, 2015, 51. 160

Next

/
Thumbnails
Contents