Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
M. Kissék az ottani csoport létezését és tevékenységét bizonyító dokumentumnak tekintették egy történetesen ugyancsak Kollár Istvánnak nevezett tanú vallomását.527 Azt Kosa Károly ügyében jegyzőkönyvezték, aki az ellene folytatott per szerint tagja volt a Baross téri csoportnak, november 4. után pedig a Péterfy kórházban és a Dózsa 40.-ben vett részt az ellenállásban, az Elünk terjesztésében.528 Egyedül állították bíróság elé, perének irataiból alig derül ki valami a munkásszállón tanyázó állítólagos csoportról. A tanú Kollár, aki ott lakott, M. Kisséktől közölt vallomásában négy dolgot mondott Kosa és értelemszerűen az ottani csoport ellenséges tevékenységéről: két ott lakót is „áruló”-nak tartott; részt vett a röpcédulázásban; a Péterfyből kaptak ennivalót; jelen volt egy személy „vallatás”-ánál. November 26-ára virradóan a rendőrség razziát tartott a Dózsa 40.-ben és más közösségi szállásokon, és többekkel együtt néhány napra Kosát is őrizetbe vették.529 Súlyosan terhelő vallomást tett általában a Péterfyben lévő ellenállók, név szerint pedig Angyal ellen, akik szerinte a pincében a röpcédulázáson túl szadista módon gyilkolták le és darabolták fel az embereket, és vélhetően elégették áldozataikat.530 Miután szabadon engedték, megfenyegetett két lakót a munkásszálláson (egyikük Jagicza László volt). Nyilvánvaló, hogy a kor rossz hírű helyén, az Ilkovics büfében törzsvendég — 1956-ban tizennyolc éves — fiú, aki „a rendőrség nyilvántartásában állítólag mint közveszélyes munkakerülő szerepel”-t531 dühös volt őrizetbe vétele miatt, függetlenül attól, hogy részt vett vagy nem vett részt az ellenállásban. Hogy kiszabadulva fenyegetőzött, az nem bizonyítja, hogy a Dózsa 40.-ben ellenálló csoport működött volna, amit Kosa mindvégig tagadott. Története szerint csupán azért volt ott, és nem otthon, mert a szállón együtt lehetett azzal a lánnyal, akit november 17-én megismert, és akit később feleségül vett.532 Miután 1959-ben amnesztiával szabadult, ügynököt állítottak rá, aki még 527 528 529 530 531 532 Kjss-M. Kiss, 2007, 41-43., 322-325. M. Kissék a jegyzőkönyv kézírásos és gépelt változatát is közük. Kollár István jkv., 1957. július 15. ÁBTL, 3.1.9. V-142898. Kosa Károly vizsgálati dossziéja (továbbiakban Kosa Károly...). Kiss-M. Kiss, 2007, 99.; A razziát november 27-ére datálták, azt a Jagicza-ügy, illetve Horváth Sándomé vallomása alapján korrigáltam. BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Horváth Sándomé tárgy, jkv., 1957. május 10. Kiss-M. Kiss, 2007, 105.; ÁBTL, 3.1.9. V-142621/1. Tóth Ilona..., A XIV. kerületi kapitányság jelentése, 1956. november 28. ÁBTL, 3.1.9. V-142898. Kosa Károly..., Jelentés Kosa Károly bűnügyében, 1957. július 30.; Kérdőjegy Kosa Károlyra, 1957. május 29. ÁBTL, 3.1.9. V-142898. Kosa Károly..., Kosa Károly jkv., 1957. június 12. 148
