Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

perre, amely valamilyen módon kapcsolódott a Tóth Ilona-ügyhöz. Akkor is, ha a megtorlás pereinek, leginkább a fővárosi pereknek a vizsgálatát nagyon megnehezíti, hogy az egyes ügyek rengeteg szállal kapcsolódnak egymáshoz nem csupán a vádlottakon, hanem a tanúkon, a vizsgálótiszteken - az ő fejükben lévő ismereteken -, valamint a vizsgált cselekményeken keresztül. Mint az előző fejezetben próbáltam bizonyítani: a Tóth Ilona-ügyet nem lehet megoldani a Toracz- ügy legalább elemi szintű tisztázása nélkül, de értelemszerűen az sem csupán a Tóth Ilona-perhez kapcsolódik, hanem például a fentebb többször említett Kapusi Sándoron keresztül a Baross tériek elleni perekhez: a Nickelsburg László és társa, a Herczeg Benjámin és társai, valamint a Pásztor Géza elleni perekhez, amelyek megint újabb vizsgálandó szálakat vetnek fel.524 Célszerű tehát egy-egy ügy vizsgálata során olyan középutat találni, amely egyaránt elkerüli a belegabalyodást a koncepciós perek hálójába, a kapcsolódó perek túl részletes vizsgálatát, de azt is, hogy a kutató beleessen egy kapcsolódó koncepciós per csapdájába, alapos vizsgálat nélkül elfogadva az abban „feltárt” tényeket. Utóbbira különösen akkor van esély, ha az igazolni látszik a kutató munkahipotézisét. Ez történhetett M. Kiss Sándorékkal, akik úgy látták, hogy Tóth Ilona vezető szerepet töltött be a fegyveres és a fegyvertelen ellenállásban, a röpcédulák terjesztését neki - legalább ezen a téren - alárendelt csoportok végezték, ezért helyes rekonstrukciónak tekintették a Toracz-perben feltárt tényállás ezen részét. Toraczék mellett a szervezett ellenállási mozgalom Tóth Ilonáékkal együttműködő részének tekintették azokat, akik 1956. novemberben és decemberben a Dózsa György út 40. alatti munkásszálláson húzták meg magukat.525 A Dózsa 40.-et felkelőbázisnak tekintették, mivel ott többször megfordultak az ellenállás vezetőinek tudott személyek: Angyal István és Csontos Erzsébet. De ez volt Angyal munkahelyének a munkásszállása, ahol október 23. előtt is többször aludt.526 Az tehát, hogy novemberben is járt ott, nem bizonyítja, hogy ott egy vele együttműködő csoport bázisa lett volna. Azt pedig, hogy Csontos bármikor ott lett volna a Dózsa 40.-ben, egyáltalán nem bizonyítják az iratok.

524 BFL, XXV.4.f. 7098/1957. Nickelsburg László és társának pere.; MNL OL, XX-5-h. A jogszolgáltatás felső szervei, 1945-1990. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának iratai (továbbiakban XX-5-h.), 46/1960. Herczeg Benjámin és társainak pere (továbbiakban Herczeg Benjámin...).; BFL, XXV.4.a. 9213/1961. Pásztor Géza pere (továbbiakban Pásztor Géza...).

525 Kiss-M. Kiss, 2007, 129-130, 118, 89.

526 BFL, XXV.4.f. 8005/1958. Szirmai Ottó és társainak pere (továbbiakban Szirmai Ottó...), 392. d. Angyal István tárgy, jkv., 1957. május 6.; Angyal, 1991, 35.

147