Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
volt az egész. Téves tehát a vádirat abban a részben is, hogy a Bethlen moziban ávósok voltak.”468 A tárgyaláson is így idézte fel a történteket, hozzátéve, hogy rohamsisakja miatt őt nézhették ellenséges katonának, azért nyithattak rájuk tüzet.469 Eörsi az összes változatot ismerteti a Bethlen téri harcról, de szerinte is a „legvalószínűbb a parancsnok [Palotás] verziója”.470 Palotás természetesen érdekelt volt az ügyben, hiszen őt is megvádolták a karhatalmisták elleni harccal, de érdekeltek voltak a nyomozást folytató rendőrök és a vallomást tevő tanúk is, nem lehet tehát az ő verzióját eleve hamisnak, a vádat bizonyítót pedig a történteket lényegében helyesen rekonstruálónak tekinteni. Az esetet két, egyaránt érdekelt tanú igyekezett bizonyítani: Horváth Sándomé és Kapusi Sándor. November 4-ig mindketten tagjai voltak Nickelsburg László Baross téri csoportjának, majd a 4-ét követő héten a Landler 44. alatti egységnek, Kapusi annak felszámolása után költözött Toraczékhoz a Landler 26.-ba. Mindketten elismerték, hogy részt vettek a Bethlen téri harcban: Horváthné a lőszert vitte, Kapusi pedig lőtt. Horváthnét elítélték Palotás József perében, de nyomatékos enyhítő körülményként vették figyelembe feltáró jellegű vallomásait, Kapusit ötvenhatos cselekményeiért nem állították bíróság elé. Horváthné csak általánosságban beszélt a lövöldözésről, de konkrétumokat nem tudott mondani. Kapusi pedig igencsak furcsa vallomásokat tett. A perben elítélt Tordai Imrével történt szembesítésekor úgy emlékezett, hogy Tordai akkor érkezett a térre, amikor már folyt a lövöldözés, ráadásul gépkocsival: a „mozi előtt állt meg gépkocsival, a gépkocsiból elővett egy darab géppisztolyt, pisztolyt és két köteg kézigránátot, majd ezután elindult a Bethlen mozi felé. A Bethlen mozitól visszafelé az első utca sarkánál állt meg, és onnan lőtte a Bethlen mozit, mert állítólag ott ávósok voltak.”471 A vallomás annyira képtelen, hogy legfeljebb arra lehet bizonyítéknak tekinteni, hogy Kapusi ott sem volt a harc idején. Képtelenség ugyanis, hogy Tordai a lövöldözés közben leparkolt gépkocsijával a mozi előtt, kipakolta a fegyvereket, majd a mozi felé indulva eltávolodott tőle, és a céltól mintegy száz méterre, a Nefelejcs utca sarkán foglalt tüzelőállást. Tordai nemcsak azt tagadta, hogy részt vett a harcban, hanem azt is, hogy akkor ott lett volna a Bethlen téren. Ha nem is ilyen mértékben, de hasonlóan képtelenül vádolta Kapusi Toracz egy másik vádlott-társát, Pálinkás Andrást: „nevezettet a Bethlen téri harcokban is 468 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József és társainak pere (továbbiakban Palotás József...), Palotás József megjegyzései a vádirathoz, 1957. szeptember 25. 469 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Palotás József tárgy, jkv., 1957. november 13. 470 Eörsi L„ 2011, 108. 471 HL, XI.22.284/1958. Toracz Sándor..., Tordai Imre és Kapusi Sándor sz. jkv., 1958. február 24. 132
