Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

jék a felelősségre vonást. így látta Toracz is, noha az utolsó szó jogán elmondott beszédében összekeverte a neveket: „Bugyi Erzsébet a tárgyaláson és a nyomozás során is azért tett terhelő vallomást, mert a nyomozó szervek presszionálták, és a vallomása megtétele után szabadlábra is helyezték.”464 De a politikai rendőrség nemcsak tanúk kényszerítésével fabrikált bizonyítékokat a terheltek ellen: szükség esetén úgy alakította a vallomást, hogy az megfeleljen céljainak. Az ugyancsak a Landler 26.-ban lakó Csík Lászlóné rendőrségi jegyzőkönyve szerint látta Toraczékat fegyveresen harcba indulni, de a tárgyaláson visszavonta vallomásának ezt a részét: „Én nem mondtam azt, hogy Göndör [Toracz] Sanyi felderítő útra ment. Elmenni elmentek valahová, de azt nem tudom, hogy hová mentek és mit csináltak.”465 Még inkább eltorzították Klimajné egy vallomását, amely úgy került jegyzőkönyvbe, hogy Toracz kényszerítette röpcédulák terjesztésére, „ami azonban nem fedi a valóságot, mert engem nem kényszerített, sőt Toracz még a cipőmet is eldugta, hogy ne tudjak az utcára kimenni.”466

A perben mindössze két eset van annak bizonyítására, hogy a vádlottak részt vettek fegyveres harcban. Az egyik szerint ők is harcoltak a Bethlen téren, amikor felkelők órákon keresztül lőtték a moziba beszorult karhatalmistákat.467 Noha a történet viszonylag ismert, még sincs elégségesen bizonyítva, hogy ott a felkelők karhatalmisták ellen harcoltak. Egyetlen másik olyan esetet sem ismerünk, amikor a november 4-ét követő héten karhatalmisták egyedül - vagyis nem szovjet kötelékben - harcoltak volna. Nehezen hihető, hogy épp egy olyan, a szovjetektől még kevéssé pacifikáit területen próbálkoztak volna, mint a VII. kerületnek az a része. Ráadásul az állítólag több órás lövöldözésnek egyik oldalon sem volt sebesültje sem. A történetnek nincs vége, csak félbeszakad: sem a karhatalmistákat nem füstölték ki, sem a felkelőket nem futamították meg. Kétségtelen, hogy a téren volt lövöldözés, azt azonban semmi sem bizonyítja, hogy a moziban karhatalmisták lettek volna. Palotás József azt állította a vádiratára írt észrevételeiben, hogy a Bethlen téren nem ávósok ellen harcoltak, hanem tévedés folytán kezdődött lövöldözés. Története szerint azért ment a térre, hogy kenyeret vigyen az embereinek. „Ekkor történt, hogy a moziból ránk tüzeltek. Vaktában lövöldözés keletkezett, s a végén kiderült, hogy a moziban is nemzetőrök voltak, s így pánik

464 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Toracz Sándor tárgy, jkv., 1958. június 3.

465 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Csík Lászlóné tárgy, jkv., 1958. május 30.

466 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Klimaj Pálné üg. jkv., 1957. június 14.

467 ÁBTL, 3.1.9. V-143522. Toracz Sándor..., Horváth Sándomé jkv., 1958. február 7., Kapusi Sándor jkv., 1958. január 25.; HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Horváth Sándomé tárgy, jkv., 1958. május 30., Kapusi Sándor tárgy, jkv., 1958. május 30.

131