Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
vége után a csoport „forradalmi röpcédulákat terjesztett”, és „nagy mennyiségű fegyvert gyűjtött”. A lényeget illetően mindezt megismételte a Budapest VII. kerületi felkelőcsoportokról írt könyvében.417 A Kollár-ügy kivételével hasonló képet rajzoltak a csoportról M. Kiss Sándorék: „A Toracz vezette csoport a vallomások szerint elsősorban fegyveres portyázással, járőrözéssel, AVH-sok, kommunista pártfunkcionáriusok, besúgók felkutatásával, előállításával, valamint a különböző csoportok ellátásával foglalkozott. A nyomozás során több pártfunkcionárius neve is felmerült, akiket a csoport fogott el, bántalmazott, kihallgatásra bekísért. Az adatok szerint először a Fürjbe,418 majd a Hársfa utcába kerültek, innen szabadították ki őket a szovjetek.”419 A rendszerváltozás után tehát egységes és egyértelmű kép alakult ki a csoportról, amelyet hasonlóan írtam le a Toraczról elsőként közzétett életrajzi vázlatban.420 Ezek a rekonstrukciók jól illeszkednek a Kollár-ügyhöz: az elhárító csoport gyanúsnak talált valakit, ezért bevitték a parancsnokságra. Feltéve azonban, hogy a megtorlás perei koncepciósak voltak, vagy közöttük ilyenek is voltak, bizonytalanná válik ez a terhelő vallomásokat az ötvenhatban történtek többé-kevésbé hiteles beszámolóinak tekintve rajzolt kép. A kézikönyv életrajzi vázlatai egy 1991-1993-ban folyt kutatás alapján készültek, amikor még a forradalomról és az azt követő megtorlásról nem állt rendelkezésre elegendő információ, amelynek alapján egy pert koncepciósnak lehetett volna állítani. Eörsi a történtek feltárására irányúiénak tekinti a büntetőeljárásokat, a Toracz-ügyben sem vonta kétségbe az ítéletet megalapozó vallomásokat. A jegyzőkönyvekben fennmaradt történeteknek mindössze apróbb részleteit korrigálta vagy kérdőjelezte meg. M. Kiss Sándorék pedig - akik csupán a vizsgálati iratokat használták - a Toracz-perben készült vallomásokat (a Kollár-ügyre vonatkozó részek kivételével) nem vetették alá olyan alapos vizsgálatnak, mint a Tóth Ilona-per esetében. A rendszerváltozás után készült, Toraczról, illetve csoportjáról információkat tartalmazó munkák tehát nem is vizsgálták, hogy perük koncepciós volt-e. Pedig a megtorlás pereiben 417 EörsiL.,2011, 103-113,406. 418 Korabeli nevén Dózsa vendéglő, állítólag egy nagyobb fegyveres csoport bázisa november 4. és 9. között a Városligettel szemben, a Landler Jenő utca és a Dózsa György út sarkán, a Landler Jenő utca 44.-ben. Ott ma is vendéglő, egy kínai étterem üzemel. A csoport megnevezésére a korabeli vizsgálat vezetői és a későbbi történészek is gyakran használták a Landler 44,-et vagy a vendéglő korábbi nevének (Füri) torzult formáját (Fürj). Az eddigi adatok szerint vezetőjük kezdetben Palotás József, majd Gyöngyösi Miklós volt. 419 Kiss-M. Kiss, 2007,97. 420 Kende, 1996, 116. 119
