Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.1. A Tóth Ilona-vita

lehet tenni a nyitva hagyott kérdések lezárására, a Kollár-ügy és a Tóth Ilona-ügy rejtélyeinek megoldására.

Egy koncepciósnak - vagy pusztán csak hamis tényeket megállapítónak — tekintett per vizsgálata egymásra épülő eredményekre vezethet. Először csak az ítélet hamis voltát lehet leleplezni és bizonyítani, megállapítani azt, hogy az eljárásban felhalmozott, az ítéletet alátámasztani hivatott bizonyítékok hamisak, vagy más okból alkalmatlanok az ítéletben rögzített tényállás igazolására. Ehhez szükséges elemeire, szálaira bontani a pert, egyenként és összességükben, egymással összehasonlítva vizsgálni a tanúkat és a bizonyítékokat, hogy feltáruljanak a valóban történtekre utaló „apró nyomok, spontán részletek, ellentmondások és rendhagyó jelenségek”.401 Ezt a munkát Kiss Réka és M. Kiss Sándor meggyőzően elvégezte. Feltárták a tárgyi bizonyítéknak tekintett dolgok - az exhumált holttest, az áldozatnál állítólag talált fotó, az állítólagos gyilkos eszköz, a bicska- hamisságát vagy az értékük megkérdőjelezésére alkalmas ávós machinációkat; lelepleztek hamis vagy hiteltelen tanúkat, tanúvallomásokat; feltárták a vádlottak vallomásai között feszülő ellentmondásokat. A pernek ez az analizálása (Erdélyi Gabriella kifejezésével „szálakra bontása”402) elengedhetetlenül szükséges a következő lépéshez, a hamis pert előállító folyamat tettenéréséhez, feltárásához és leírásához. Meglátásom szerint ebben a fázisban is jelentős eredményekre jutottak- az ávó érdekeltségének és szerepének meglátása, a hamis perkoholás politikai igénye és szüksége, az ügy aktorainak személyes szerepe és felelőssége, valamint a felhasznált eszközök tekintetében -, de úgy látom, részint az általuk feltárt, de nem teljes körűen kiaknázott elemek, részint más eljárások vizsgálatából nyerhető megállapítások analógiás felhasználása révén ezen a téren, megállapításaikat nem cáfolva, hanem erősítve, azokhoz hozzátéve, további következtetések is levonhatók konkrétan a Tóth Ilona-ügyről és általában az ötvenhetes perkoholásról. A hamis per vizsgálata során lehetséges harmadik fázis feladatainak elvégzésére, annak lehetőség szerinti felderítésére, hogy mi történt valójában ott és akkor, én sem vállalkozom, arról a jelenleg rendelkezésre álló források csak nagyon óvatos feltételezéseket engednek meg.

A következőkben tehát arra teszek kísérletet, hogy elsősorban az ő eredményeikre alapozva választ keressek az általuk feltett kérdésekre, elvarrjam az elvarratlan szálakat. Mint már jeleztem, nem tartják kétségesnek, hogy „valami történt”- értelemszerűen valamilyen bűncselekmény, de legalábbis bűnös cselekmény - a Domonkos utcai kisegítő kórházban, mindössze azt állítják, hogy az nem Kol401 Erdélyi G„ 2004, 825.

402 Erdélyi G., 2004, 826.

111