Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

meg Horánszkyék kezdeményezésére az első kerületközi politikai akció is. A nemzetiek ugyanis az I., a IV., de még az V. kerületieknél is elérték, hogy a választók töröljék saját virilista-szavazólapjukról a Hűvös-pártiakat.212 Ekkor lett városatya például Heltai Ferenc, aki később a íöpolgármesterségig vitte, Wellisch Alfréd műépítész, avagy Verédy Károly tanfelügyelő.

Ehhez hasonlóan szenvedélyes, ám nem politikai, hanem inkább generációs és személyes motivációkon nyugvó küzdelem dúlt a Terézvárosban is. Itt a kissé „elaggottnak” tekintett Radocza—Pucher-Tenczer csoporttal szemben a Ráth Péter vasúti felügyelőt, Schober Albert MÁV-tisztviselőt, valamint Rózsavölgyi Manó ügyvédet mandátumhoz juttató, magát polgári pártnak tituláló fiatalabb évjáratú, foként „vasúti érdekeket" képviselni óhajtó klikk fellépése keltett izgalmakat.213 Radoczáék mindazonáltal biztosan tartották pozícióikat, akiknek sorait új tagokként például Neumann Armin jogtudós, Oetl Antal gépgyáros, vagy Weisz Fülöp bankigazgató erősítette.

A Pesti Hírlap vezércikkírójának az a követelése, miszerint a választók „ a magyar főváros értelmiségének színe-virágát juttassák a törvényhatósági bizottságba ” annak érdekében, hogy ott „ a haszonra sandító magánérdekek, a 'kéz kezet mos ’ elve által összetartott kottériának, ct nyárspolgári rövidlátásnak és kötelességkerülő tisztségvállalásnak sokkal kevesebb szerep [jusson], mint eddigelé... ” — főként a budai kerületek, valamint a Ferencváros értelmiségi jellegű képviselői arányának megnövekedése tekintetében bizonyos mértékig teljesedésbe is ment. Óbuda esetében például, míg az előző választás során még főként a hagyományos jellegű rétegek képviselőivel találkozunk, most viszont már a „modernizációt” képviselő értelmiségi csoportok reprezentánsai módosították jelentős mértékben az érdekképviselet addigi arculatát (pl.: Benedek Sándor közigazgatási bíró, Déri Izidor, a „Lujza " malom igazgatója, Halász Gyula polgári iskolai igazgató, Rako- nitz Gyula és Stem József ügyvéd, torna- és vívóköri elnök). Egy beadvány kapcsán itt bukkanhatunk egyébként a választási visszaélés nyilvánvaló nyomaira is, ami a szavazók elöljárósági közegek általi befolyásolásában, valamint a szavazó

212 Jól jellemzi az indulatokat, hogy Rémi a szavazóhelyiségbe látogató Királyi Pálnak, a 45-ös bizottság elnökének is durván nekirontott, mondván: „Nagyságos uram, önöktől nem volt szép, hogy a Belvárosban kihúzták az én nevemet a virilista-listából. Jelentem, hogy mi az összes belvárosi jelölteket kirúgtuk (!) a tisztánkból." Pesti Hírlap, 1891. november 15.

213 Pesti Hírlap, 1891. november 4-5., 14.

97