Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

Legnagyobb arányban az óbudaiak (83%), legkevésbé pedig a Bel- és a Lipótvárosiak járultak (48-48%) az urnákhoz.181 182 Nem hagyta szó nélkül a sajtó a fővárosi községpolitika belterjessé válásának jelenségét: „Kellemetlen látni a Terézvárosban, hogy néhány kisorsolt képviselő maga osztogatja a belépő szavazónak az ajánlatba hozottak névsorát” - jelentette az Egyetértés.

Ajobbpartiaknak ettől fogva tehát kevesebb virilis jutott: míg az előző alkalommal a virilisek — szabadon választottak megoszlása a ÜL kerületi képviselők tekintetében 11—25 volt, most 4 - 14-re módosult. A balparti kerületek — a IX—X. kivételével - növelték viriliseik számát, ill. arányát: a VI. kerület például ugyanannyi - 16-16 - fővel egészíthette ki a törvényhatósági bizottság két felére vonatkozó közgyűlési tagjainak számát.

A közgyűlés újraválasztott részének összetétele egyéb tekintetben is különbözött az 1873-as testülettől. Az új választójogi törvény értelmiségi rétegeket preferáló rendelkezésével is összhangban, megváltozik a trend és most már ezen foglalkozási ágazatokhoz tartozók kerülnek — az újraválasztott képviselők esetében - többségbe (52,3%). A legszembeötlőbb aránymódosulás az I. kerület esetében volt tapasztalható, lóként az állami hivatalnokok (22,2% - 35,5%), a humánértelmiségiek (13% - 19,4%) és az orvosok (11,1% — 16,1%) tekintetében. Ez a tendencia érvényesült az óbudaiak esetében is, ahol most már azonos arányban kerültek be értelmiségiek-hi- vatalnokok, valamint iparosok-kereskedők a főváros parlamentjébe.

A balparti városrészi reprezentáció ennél változatosabb képet mutat. Míg a két „beállt” elit kerület (IV., V.) esetében nem találunk érdemleges módosulást, főként a VII. kerület képviselete esetében viszont érzékelhető a korábbi több mint 70%-os ipari-kereskedelmi j elenléttel szemben - főként a humánértelmiségiek j óvoltából— az értelmiségi ágazatok előretörése (41,9%). Ennek megfelelően a kerület három legtöbb szavazatot nyert szabadon választott képviselőjelöltje Keiner József magánzó, egykori polgár, Vaj daffy Ernő a VII. kerületi polgári iskola igazgatója és Schermann Adolf kerületi orvos volt; a három legkevesebb voksot viszont Fischer Salamon kereskedő, Krumpholz Mihály cserepes és Szarvassy Sándor bomagyke181 Kerületi adatok: I. kér.: 302/188, II. kér.: 349/177, Hl. kér.: 219/182, IV. kér.: 361/173, V. kér.: 437/211, VI. kér.: 391/292, VD. kér.: 399/299, Vm. kér.: 354/268, IX-X. kér.: 203/145 vá- lasztó/szavazó. BFL IV. 1404. 1876. évi választói és szavazói névjegyzék.

182 Egyetértés, 1876. november 21.

87