Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

Jellegzetes az is, hogy mind az óbudai, mind a lipótvárosi választók j ogosultsági kategóriák közötti aránymegoszlása a viszonylag magas cenzus ellenére is nagyj á- ból a kerület általános társadalmi karakterét tükrözte. A választók köre tehát a cenzus ellenére is valójában leképezte a kerület társadalmát. A név eredetre utaló jellemző vonása és a foglalkozás együttes „konfigurációja” az „etnikai ere- det”/kulturális meghatározottság figyelembe vételét is lehetővé teszi. Ezt tekintve Óbudán a német elem, a Lipótvárosban pedig a zsidó eredetű választók abszolút többségével találkozunk. Ugyanezt az értelmiségi arculat tekintetében vizsgálva azt láthatjuk, hogy míg Óbudán 47 - 40% arányban oszlottak meg a magyar és német eredetű értelmiségi választójogosultak; ez a Lipótvárosban a magyar és a „zsidó eredetűek” tekintetében fordított, 34 - 51%-os megoszlást mutat.

Az életkori megoszlásról is rendelkezünk adatokkal, s azok sem tanulság nélküliek. Az óbudai választók átlagéletkora 46, a lipótvárosiaké 42 év. Érdekes, hogy miközben a választói aktivitás tekintetében, a teljes halmazokat tekintve nem találunk érdemi életkori különbségeket, az etnikai és az egyes korcsoportok között viszont már figyelemre méltó eltérések észlelhetők. AIII. kerület vonatkozásában megállapítható, hogy míg a magyar etnikumúak tekintetében főként a fiatalabb korosztályok voltak aktívabbak, a németség és a zsidóság esetében viszont jobbára a nagyobb aktivitást tanúsító középgeneráció, s annak is inkább a nem értelmiségi rétegei kívánták érvényesíteni helyi politikai jogaikat. Az Óbudánál sokkal erőteljesebben gyarapodó lakosságú Lipótvárosban a politikai aktivitás viszont más rétegeket és korcsoportokat jellemzett.176 A városrész értelmiségibb arculatából eredően nem meglepő, hogy mind a passzívak, mind az aktívak tekintetében markánsabb volt az ide sorolható választók jelenléte, s nyilván a kerület „feljövő” voltából fakadt, hogy az értelmiségiek körén belül mind a magyar, de főként a zsidó eredetűek esetében a fiatal korosztályok valamivel nagyobb arányával találkozunk.

176 Polgári népességszám: III. kér.: 24 684 - V. kér.: 33 694 (1880). VÖRÖS, 1978. 382. p.; Választók - szavazók: IH. kér.: 430 - 306; V. kér.: 497 - 257. ADATBÁZIS.

84