Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

a képviselőtestület megválasztása körüli megnyilvánulások, az egész városatyai szerepbeállítódás -különösen az 1867-es alkotmányos esemény körüli időszakban - az említett mentális hatások közül főként a ’48-as tradíció nyomvonalához illeszkedett. A főhatalom által meghatározott erőtérben keresve ugyan helyet maguknak, de a régi-új városatyák zöme számára ezen hagyomány folyamatos orientációs lehetőséget és iránymutatást jelentett.

Pest

APesten 1867. május 6. és 30. között, Budán május 21 -én, Óbudán pedig június folyamán megtartott képviselőtestületi választások sorsdöntő változások folyamatába illeszkedtek. Lebonyolításuk az alkotmányos kormány kinevezése és az uralkodó megkoronázása közötti időszakra esett, s országos jelentőségű esemény volt. Mind a kormányzat, mind a városi közvélemény komoly várakozásokat fűzött az autonómia megújításához a jogfolytonosság elve alapján. A belügyminiszter az új választások előkészítése céljából április 8-ai rendeletében az 1860—61-es testületek összehívását mondta ki, s felszólította a városokat, hogy azok

.....az átalakulá

s művének létrehozását higgadt, s rendtartó magatartás által hathatósan előmozdítani" hazafiúi kötelességüknek ismerjék.115

Amúlt sérelmei háttérbe szorultak: az április 11-én összeült 1861-es összetételű közgyűlés napirendre tért például Horváth Károlynak, az egykori tiszti főügyésznek azon határozati javaslata fölött, amely a provizórium idején működött városigazgatás törvénytelen voltának kimondását óhajtotta.116 A tisztújítás elnöke közfelkiáltással a népszerű lipótvárosi ügyvéd (a városegyesítés utáni első főpolgármester) Ráth Károly lett. Az egész eljárás az 1861-es helyzethez hasonlóan az 1848-as városi törvény ( 1848 :XX1H. te.), s annak végrehajtási rendelete ( 1848. április 20-ai bm-rendelet) alapján bonyolódott. A községi (városi) választójog az országgyűlésinél szigorúbb feltételeket tartalmazott. Nagyvárosok, így Pest és Buda esetében az a 20 évesnél idősebb férfi rendelkezett községi választójoggal, aki nem állott „ atyai, gyámi, gazdai hatalom " alatt; nem folyt ellene hűtlenség, csempészet, rablás, gyilkolás, gyújtogatás ügyében eljárás; s valamely bevett (katolikus, református, evangélikus, unitárius) vallás tagja volt. Vagyoni, ill. jövedelmi kellé115 BFL IV. 1302. 12.008/1867. (április 11.) kgy. sz.

116 BFL IV.1302. 12.009/1867. (április 11.) kgy. sz.

52