Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

Az 1870-es és az 1880-as évek városházi interpellációinak irányultságát, város- politikai karakterét vetve össze, érdekes jelenséget érzékelhetünk. Úgy tűnik, hogy a városegyesítés körüli időszak képviselőinek figyelmét főként Budapestnek az országos politikai fórumokon érvényesíthető érdekreprezentációs lehetőségei, valamint a főváros belső szervezeti kérdései kötötték le. A nyolcvanas évek viszonyulása ettől viszont némileg eltérő. Az autonómia teijedelmére vonatkozó közjogi aggályoskodás helyett ezekben az években már gyakorlatiasabb, főként a törvényhatóság lakossági kötelezettségeit és tehervállalását érintő szempontok kerülnek előtérbe. Mely közösségi feladatok ellátását ildomos a helyhatóságnak és melyeket az államnak végeznie? A nem budapesti illetőségűek közkórházi ellátásáról is a fővárosnak kell-e gondoskodnia? A városatyák érdeklődését egyre jobban a különféle lakossági csoportok területileg is szegmentált érdekérvényesítési lehetőségei kötik le.

Az akut társadalmi problémák azonban csak kirívó esetekben kerülnek a város- politika fókuszába. Olykor privát szakmai illetékesség készteti a városatyákat arra, hogy szóvá tegyék például a kirívó anyagi szűkösség, az egzisztenciális ellehetetlenülés tüneteit. Rupp Imre tanácsnok törvénytelen gyermekek árvaházi elhelyezési lehetőségei; Rupp Zsigmond II. kerületi közjegyző a filoxéra miatt kenyér nélkül maradt kapások munkalehetőségei; Ladányi István józsefvárosi halottkém pedig a halottaikat hátukon temetőbe kicipelő (!) szegény emberek ügyében kénytelen felemelni szavát.86

A főtisztviselők egyesítéskori narratívájában fontos szerep jutott a „partikularitás ” elleni küzdelem szólamának. Maga az Újvárosháza épülete is az egységes fővárosi identitás továbbépítését célzó központi törekvés szimbóluma volt; - miként Birminghamben, ahol szintén ekkoriban, a városi önkormányzat megújítása alkalmával döntenek új „ Council House ’’ létesítéséről.87 Ám a várospolitika olyan gyakorlati kérdésköreiben, mint például a fizikai infrastruktúra fejlesztése, urbanizációs feladatok konkrét kijelölése és végrehajtása, mégis ajó öreg városrészi érdekérvényesítési törekvések szolgáltatták a hajtóerőt. Kövezési, csatornázási, vízve86 BFL IV. 1403.a. 823/1882., 913/1888., 1041/1886. kgy. sz. interpellációk; ld. továbbá: Vm. kerületi Községi Főreáltanodában nem fizetett tandíjak miatt tanulók elbocsátása, 771/1876. (Matolay Elek); Főváros részéről nyújtott személyi kölcsönök magas kamatai, 528/1879. (Weisz Bernât Ferenc); Lakásnyomor, elöljárósági kilakoltatások, 318/1884. (Neményi Ambrus) - kgy. számú indítványok, ill. interpellációk.

87 Cherry, 1994. 80. p.

44