Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

Budapest tehát a kortársak számára foként a külsődleges érzékelés tárgya, nem annyira a szokások nyomán kialakult, benső társadalmi igények habituális kerete. Más szavakkal: a főváros fejlesztésének igénye kevéssé belülről fakadó szükségletek révén, hanem sokkal inkább külső megfelelési igények nyomán ölt testet. Erről árulkodik a fenti Széher-féle javaslatok tárgyában született bizottmányi jelentés egyik látszólag mellékes pontja is. Ebben - számba véve a külföldieket fogadó közlekedési csomópontokat - az előterjesztők a józsefvárosi pályaudvartól a vámházig terjedő, „ majdnem járhatatlan állapotban ” levő útszakaszt is felvenni javasolják a kövezési programba, „már a helybeli forgalom és kereskedés érdekében is”11 [kiemelés: HJA].

Ám a német térségekhez, Nyugat-Európához való felzárkózási törekvések mellett hangot kapott ekkoriban egy másfajta kezdeményezés is, amely kibontakozása esetén a fővárosnak bizonyosan keletiesebb arculatot kölcsönzött volna. Ennek egyik dokumentumában, amely a főváros pangó gazdasági helyzetének okait taglalta, Weisz Bertold a balkáni irányultságú kereskedelmi, közlekedési és turisztikai lehetőségek kibontakoztatásában vélte meglelni a főváros felemelkedésének kulcsát. Weisznek meggyőződése volt, hogy Budapest lehetőségei nem pusztán a nyugati civilizációs kultusztárgyak reduplikálásában és az urbánus közeg ktilsődleges- ségeinek hasonításában rejlenek, sokkal inkább mindennek a délkelet-európai területekről érkezők számára való hozzáférhetővé tételében. „Budapest idegenforgalmánakjövőjét nem a Nyugaton, hanem a Keleten kell keresni, melynek lakóira nézve ez a város a gyönyörűségek tárháza és a műveltség tanyája lehet ” — hangsúlyozta77 78 Egyfajta Balkán-politika szükségessége fogalmazódott meg akár a kőbányai sertéskereskedelem, akár a zimonyi vasútvonal létesítése okán. Ennek más fővárosi képviselők is hangot adtak, például 1883-ban, az országos kiállítás képviselőházi vitája alkalmával.79

Pest városa a bécsi kiállításon gazdag oktatásügyi anyag bemutatásával „ a Nyűgöt kultúrája Keleten ’’-gondolat jegyében részint a kulturális dimenziók változásának érzékeltetésére törekedett; részint pedig különféle közlétesítményi dokumentációk révén (pl. ferencvárosi plébániatemplom, boncterem és halottas kamrák ( ! )) az „amilyen hatékony, olyan impozáns” elvet törekedett érvényesíteni. A civilizációs fejlődés társadalmi dimenzióit - Tavaszy Endre indítványa nyomán - az

77 BFL rV.1303.f. XI/218/1872. 7692/1873. (február 24.) tan. ikt. sz.

78 Weiss, 1887. 22-23. p.

79 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. 1883. február 12. Thaly Kálmán és Hegedűs Sándor felszólalásai.

38