Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

szegregálódásával, a „BürgerStadt”-nak „EinwohnerStadt”-tá alakulásával jellemezhető időszak.951 Az intenzív válságérzet ugyanakkor a városi életminőség javítását célul kitűző programoknak is motivációs alapj át képezte, s a városi elitek részéről a lakosság széles, egzisztenciájukban veszélyeztetett rétegei támogatásának atmoszféráját teremtette meg.952 Az elitek esetében a válságjelenségekkel való intenzív foglalkozás egyben az ipari-társadalmi megrázkódtatások személyes elfogadásának és külső elfogadtatásának identifikációs hatótényezőjét is jelentette.953

Londonban például a „szuperelit” City korántsem volt népszerűtlen, mivel hatalmas összegeket áldozott jóléti célokra, s gyakori városi ünnepségek rendezésével is képes volt biztosítani társadalmi elfogadottságát.954 A nagyvárosi mélyszegénység ügyét itt is „a problémák problémáj ának”, „nemzeti ügynek” tekintették, s pamfletek sokasága emlegeti a „ legsötétebb Afrika ” állapotait a legalsó tized élet- körülményeivel kapcsolatban, a londoniak körülbelül egyharmadáról vélvén azt, hogy ínségben él.955 A (máig) jelentős integratív tényezőnek számító, s a városi ügyekben is folyamatosan jelentős szerepet játszó anglikán (állam)egyházi szervezet közreműködésének is köszönhetően az 1890-es évekre némileg sikerüt stabilizálni a helyzetet. A városi menedzsment a legkomolyabb eredményeket azonban Birminghamben és Manchesterben érte el. Előbbiben a Joseph Chamberlain polgármesteri tevékenysége nyomán egyenesen „polgári evangélium ’’-ként (Civic Gospel) megjelölt program a városi adminisztrációt kívánta a legmagasabb morális célok szolgálatába állítani. A szintén egyházi - ezúttal nonkomformista - indíttatású városvezetés intenzív municipalista, közjóléti politikájának egyik központi elemét természetesen „ a gazdag és szegény közti egyenlőtlenségek csökkentésének” szándéka alkotta.956

A németországi városi hivatalszervezet az angolnál bürokratizáltabb volta folytán erőteljesebb hatalmi instrumentum jelleggel bírt, amelyet a brit helyzethez ha951 Marschalck, 1980. 57. skk.; JONES, 1971. 100. p.; Hardtwig, 1990. 22. p.; HEIN, 1990. 72. p.

952 Hardtwig, 1990. 34. p.

953 Gunn, 2004. 39. p.

954 ROBSON, 1939. 39. p.

955 Briggs, 1963. 325., 343. p.; Különösen a City-t közvetlenül körülvevő városrészekben volt igen átható a szegénység és zsúfoltság az 1840-1890 közötti időszakban. JONES, 1971. 175. p.

956 Cherry, 1994. 77. skk.; Hennock, 1973. 82-84. p.

376