Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

A városigazgatás társadalmi elitbe ágyazódására, ennek fontosságára foként a főváros által felügyelt számos j elentős magánalapítvány utal. Hiszen mind a kapuit 1886-ban megnyitott Mayer Ferenc fiúárvaház esetében a névadó, de a későbbi Gyermekmenhely számára Rökk Szilárd és Frum István közgyűlési tagok is tekintélyes összegű alapítványok révén gondoskodtak az intézményi működés anyagi feltételeiről.943 A társadalmi közreműködés szemléleti kötöttségeiből persze diszfunkcionális hatások is származhattak. Ezt példázza, hogy Mayer tábornok például kizárta izraelita növendékek felvételi lehetőségét, s akadályokat gördített a József fiárvaház továbbfejlesztése elé az alapítóknak a törvénytelen gyermekek — ezzel a lelencek - felvételét kizáró rendelkezése is.944

A főváros 1888-ban Községi Szeretetház néven javítóintézetet létesített a 6-16 év közötti, társadalmi integrációjukban foként pauperizációs hatások folytán gátolt fiatalok rendészeti eszközöket is igénybe vevő nevelése céljából.945 Jóllehet az intézet csupán néhány tucat gyermeket foglalkoztatott, létesítése mégsem érdektelen, mert az egykori dologházi alap pénzeinek felhasználásával történt, s a funkció keresése során felmerült ötlettöredékek bepillantást engednek a korabeli városi „ifjúságpolitika” alakításán fáradozók gondolatvilágába. A városban lézengő serdülők nagy száma már a pesti dologház fénykorában, az 1850-es, 1860-as években is feltűnt a korabeli statisztikusnak; s a helyzet az azt követő két évtizedben csak tovább romlott.946 A nevelés ügyét hatalomgyakorlási kérdésként felfogó szemléletmódra már az árvaügyi törvény „ atyai hatalom ” szóhasználata is utal. Az igazságügyminiszter az egykori városi dologház állam részére történő átadását indítványozta, s a közgyűlésnek főként az intézményhez kapcsolódó alapítványok kérdése folytán kellett foglalkoznia az üggyel. Az illetékes szakbizottság a szülőknek nyújtható egyfajta „nevelési segítségként” értelmezte az új dologházi koncepciót. Ezt azonban mind a tanács, mind a közgyűlés elvetette. Utóbbi, a törvényi rendelkezéssel összhangban, a régi-új intézményt kezdetben „helybeli lakosok

943 Mayer Fenrec egykori cs. kir. tábornok 1853-ban 197. .069, Rökk Szilárd és Frum István ügyvéd 1893-ban pedig 86 630, illetve 159 058 forintot adományozott az említett célokra. STK XXXVII. 82. p.

944 BFL IV. 1403.a. 823/1882. kgy. sz.

945 STK XXXVII. 82. 38-39. p.

946 Az 1861 és 1870 közötti időszakban a 0-25 éves korcsoportúak (2990 fő) alkották a régi pesti dologház kényszerönceinek (4985 £5) 60%-át. STK VII. 91. p.

374