Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

két, közös vonásként közéleti aktivitásuk (nyolcuk 1878-ban kerületi esküdti választásokon is részt vett), döntően nem értelmiségi, hanem inkább tehetős (6 esetben regisztrálható bérháztulajdon megléte), főként iparos mivoltuk (9 iparos-gyáros, 5 értelmiségi), valamint egyéb tekintetben is élénk közéleti—egyleti - aktivitásuk tűnik fel. Az is szembeszökő, hogy jellemzően „új polgárok” alkották a csoportot, hiszen régi polgárjog meglétével csupán egy esetben találkozunk.932 Tehát ezúttal is a városi identifikációs lehetőségeket kereső új fővárosi polgári aktivitás megnyilvánulási igénye ötlik fel.933

Főként szervezeti szempontból jelentett változást a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről alkotott 1877:XX. te. nyomán létesített új Fővárosi Árvaszék. Az intézmény a tanácstól ugyan elkülönült szervként tevékenykedett, s a széleskörű feladatokból fakadóan nagyobb apparátussal, a gyámpénztár feletti rendelkezési joggal is kibővült önálló hatáskörrel bírt- társadalompolitikai j elentősége azonban mégsem magának a szervezeti átalakulásnak, hanem inkább az ülnöki kar helyi ügyekben tanúsított közéleti érdeklődésének volt. Az immáron 24 fősre növelt fizetésiden ülnökök köre társadalmi összetétel szempontjából a személycserék ellenére nagyjából a korábbi jellemzőket mutatta. A kerületi ügyek iránti érdeklődés azonban valamivel meghaladta az átlagot, ami azért nem mellékes körülmény, mert a törvény a kerületi elöljáróságokra ruházta a gyámhatósági jogkör helyi szintű intézésijogát, amelynek jelentőségét a közgyűlés a közgyámi feladatkör ellátási kötelezettségének kimondásával még tovább is fokozta.934 Az 1878. január 23-án lebonyolított választás eredményeként hivatalba lépett új, kibővített létszámú ül932 Auspitz (Rémy) Antal keményítőgyáros, Burghardt István üveges, Dobos Ferenc gépgyáros, Forgó István üveges, dr. Jankovics Antal orvos, Jurenák Károly ügyvéd, Kármán Lajos ügyvéd, Kerntler Ferenc községi bíró, Kiss Péter min. oszt. tanácsos, Komáromy Ignác csizmadia, Mendi István bádogos, id. Molnár József fakereskedő, Nasztl (Nászai) Mór bankár, gyárigazgató, Prohászka András fazekas, községi bíró, Stern Bernât terménynagykereskedő, Szelestey János államhivatalnok, Takácsy Miklós tőkés, háztulajdonos, Ullmann Károly nagy- kereskedő, id. Veninger Ferenc ny. pénzügyi tanácsos, Wimmer Antal házbirtokos.

933 KAELBLE, 1995. 287. p.; SHEEHAN, 1971. 121. p.

934 BFL IV.1403.a. 881/1877. (december 12-13.) kgy. sz. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. te. életbeléptetéséhez szükséges intézkedések.

371