Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

több cikkben is a közösségi érdekek érvényesülését hatékonyabban előmozdító községi tulajdonlás fontossága mellett szállt síkra.921 A közgyűlésben könnyelműségnek bélyegezte a nagy áldozatok árán épülő létesítmény átadását, s a költségvetési szempontból sem jelentéktelen bevételi lehetőségekre, bérbeadás esetében viszont a monopolizáció veszélyére figyelmeztetett.922 A bérbeadásról folytatott közgyűlési vita során azonban hasonló elvi jellegű felvetések - a szerződéskötési kérdésekben mindig aggályoskodó Weisz Bemát Ferenc kivételével — nem hangzottak el, s Széli bankja 118/13 szavazataránnyal győzedelmeskedhetett.923 924

Jóllehet a szerződési feltételek nem tűntek a főváros szempontjából előnytelennek, a közvélemény egy része mégis joggal háborodott fel a körülményeken, hiszen a big business gátlástalanságának, az összeférhetetlenségi elv lábbal tiprásá- nak lehetett tanúja. Nem csak, hogy a bank menedzsmentjének többsége: kilenc tagja (!) rendelkezett ekkoriban törvényhatósági bizottsági tagsággal, de Széli Kálmán odáig merészkedett a döntéshozók megdolgozásában, hogy „ megfelelő tájékoztatás céljából” meghívatta magát az akadékoskodó közraktári bizottmány döntő ülésére; a közgyűlési, egyben igazgatótanácsi tag Hegedűs Sándor pedig nem csupán nyíltan lobbyzott a bank érdekében a közgyűlési határozathozatalt megelőzően, de - Házmán Ferenc igazgató társával egyetemben - még magán a

f . . 974

szavazáson is reszt vett.

921 Bor-Vadas, 1989. 15. p.

922 Pesti Napló, 1881. május 13.

923 A szerződés főbb pontjai: a használatba adás terminusa 1942. július 1.; a vállalat kamatostul visszatéríti a főváros által befektetendő tőkét és egyéb kiadásokat; a főváros 30 éven át kompenzációt fizet, ha a tiszta jövedelem nem érné el a megváltási ár 5%-át, ám a 6% feletti jövedelem nyereségének fele a fővárosé; 8% feletti osztalékfizetés esetén a főváros nem fizet kompenzációt; a főváros minden támogatást megad az üzletvitelhez; községi adómentességet biztosít; a tranzitforgalom kövezetvámmentes; előnyös szerződési feltételek kieszközlése a közvasúttal; a főváros saját költségén építi fel a közraktárakat és az elevátort; a vállalatnak jogában áll új építményeket létesítem a telepen; a raktározási tarifákat vegyesbizottság állapítja meg; ellenőrzési, visszaváltási, alapszabálymódosítási jog biztosítása; 100 ezer forint bánatpénz. BFL IV.1403.a. 423/a/1881. (július 7.), 543/1881. (szeptember 15.) kgy. sz.

924 BFL rV.1403.a. 423/1881. (július 6-7.) kgy. sz.; Pesti Napló, 1881. május 3., július 7-8.; A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank vezetőségének azon tagjai, akik egyben törvényhatósági bizottsági tagsággal is rendelkeztek: Aebly Adolf alelnök, Házmán Ferenc, Hegedűs Sándor, Neumann Frigyes, Schweiger Adolf Wahrmann igazgatók; Kleiner Ármin egyben gáz367