Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

löknek elviselniük.71 E „morális felügyelet alá helyezés” eredményeként azonban nem csökkent, hanem még inkább fokozódott a várospolitikai tényezők önreflexió-igénye.72

Az alábbiakban részint a városigazgatás első embere, a polgármester jelentéseit, részint a képviseleti szerv, a törvényhatósági bizottság legaktívabb tagjainak megnyilvánulásait elemezve próbáljuk meg bonckés alá venni az önkormányzat legfőbb fórumain megfogalmazódó Budapest-koncepciót.

Úgy tűnik, a városegyesítés előtti időszakban az igazgatási-rendészeti, valamint a városgazdálkodási hatókör, s főként a szervezeti és személyi dimenziók alkották a legfontosabb témaköröket a testvérvárosok képviselőtestületei számára. így a város első embere éves, majd 1876 után féléves jelentéseiben is durván kétötöd, illetve egyharmad részben foglalkozott politikai, helyi politikai, igazgatási-rendészeti, városgazdálkodási és városépítészeti ügyekkel. S mivel a várospolitika ezen, a korszakraj ellemző vonását a sajtó még alá is húzta, a pesti közgyűlésről tudósító Pesti Napló olvasói azt érzékelhették, hogy csaknem minden második megnyilvánulás tárgya jobbára maga a városháza volt.73

71 „A városháznál mindig voltak igyekező, pontos hivatalnokok, kikfelfigyeltek a város létezőjogaira; főtisztviselők, kik, ha fogalmazóik elfelejtették a két pontot odatenni az ö betű jóié, kijavítsák e hibát lelkiismeretesen; hű számadók, kik minden fillérnek urát tudták adni éjjel-nappal.... voltak minden kis háztartási körülménnyel ismerős régi szolgák csak olyanok nem voltak, kik magasabb látkörre emelkedve - egy igazi főváros jövőjén is munkálkodtak volna. Mondjuk ki nyíltan: a városház eddigelé nyárspolgári politika fészke volt. ’’ A Hon. 1867. május 25.; „Igaz, hogy szégyenletesen sokáig semmi sem történt, de a kiegyezés után, egyből nagy élénkség támadt a város részéről. ” Pester Journal. 1871. május 26.

72 Másutt, például Angliában is gyakran bizalmatlanul tekintettek kormánykörökben a helyi érdekszerveződésekre, tartottak a városi „caucus"-tói a ’70-es,’ 80-as években. Briggs, 1963. 63. p.

73 A táblázat az említések számát tartalmazza.

34