Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

Az új szerepkörből fakadó igényeket a konkrét cselekvés szintjén is megjeleníteni képes városatyák közül való volt Kamermayer Károly. Főként a városi fogyasztók, de a kistermelők is tettre kész polgármestert tudhattak személyében, akinek a modemitás irányában nyitott szemlélete ugyanakkor a még kisvárosias nagyváros társadalmi valóságára is érzékeny volt. így például már 1868-ban, még mint Pest városi tanácsnok hívta fel az adóhatóság figyelmét arra, hogy „ a valóban gazdagok száma Budapesten igen kevés, s [...] ami nevezetes adómennyiség, [...] mégis befoly, legnagyobb részt a kisebb kereskedők, iparosok, földművesek — szóval a munkás osztály által szolgáltatik be... ”.898

Várospolitikusi tekintélyét azonban elsősorban a főváros állatkereskedelmét és (marha)húsellátását teljes körű városi ellenőrzés alá helyező Közvágóhíd létesítésének köszönhette. A felfogásban főként az állategészségügyi szempont dominált; a marhavésznek — áll a vonatkozó közgyűlési határozatban — „ teljes kiirtására nagy akadály gyanánt szolgál azon körülmény, hogy 32 vágóhíd létezik, s ezeknek ellenőrzése felette nehéz, mely akadály egyedül a közvágó hídnak felállításával lesz elhárítható ”.899 A kérdés tanulmányozására 1869-ben Kamermayer vezetésével küldöttség indult - az eredeti terv szerint csupán Hamburg városába, hogy a létesítendő pesti intézmény „ a számos tapasztalatok által tökéletesbített más európai vágóhidak színvonalán álljon ”.900 A célvizsgálatból azonban átfogó szakmai körút lett, mert a pesti szakemberek Prága, München, Drezda, Lipcse, Berlin, Hannover, Frankfurt és természetesen Bécs ezen intézményei mellett a városigazgatási-urbanisztikai szempontból figyelemre méltó valamennyi egyéb létesítményt is megtekintették, a tapasztalatokról pedig részletes jelentésben számol tak be.901 Ennek összeállításában leginkább Kamermayer keze nyomára ismerünk. A megközelítések, a megállapítások a későbbi polgármesteri működés és törekvések

898 BFL IV.1302. 14.691/1868. (április 29.) kgy. sz.

899 BFL IV. 1302. 38.844/1868. kgy. sz.

900 BFL IV. 1302. 5199/1869. (febr. 24.), 16.546/1869. (júni. 19.) kgy. sz.

901 További résztvevők voltak: Flór Ferenc tiszti főorvos, Vogler József városi mérnök, Diescher József építész, Riegler László vásárfelügyelö, Becker Károly pékmester, Strohmayer Ferenc borkereskedő és Virágh Ferenc mészárosmester bizottmányi tagok. A vásár- és zsibárus-csar- nokokról, iparmúzeumokról, népkonyhákról, a csatornázás, kövezés, vízszolgáltatás, kikötőépítés, a köztisztasági viszonyok és a házépítési módozatok tárgyában is igyekeztek tapasztalatokat szerezni. HAMBURG, 1869.

359