Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

és éltük kockáztatásával éjjel nappal buzgólkodva, mindent, mit ily körülményekben megtenni lehetett, megtettek” - áll a polgármester jelentésében.863

A sikerektől azonban nem volt mindenki elragadtatva. A járvány kordában tartásának érdeme tárgyában kialakult vita egyként utalt a korabeli orvoslás alacsony eredményességére, nemkülönben a városi alkalmazásban állott orvosok városigazgatási szervezetrendszerbe integrálásának nehézségeire. A helyi doktorok ugyanis érzékeny vereséget szenvedtek a járvány leküzdését követő, s pozícióharccá fajult „értékelési diskurzus” során. Ezt tükrözi Mandl Ferenc, vízivárosi esküdt megállapítása is, aki úgy vélte: „ ...ha ajárvány megszüntetése körül valakinek érdeme van, úgy az érdem legkevésbé az orvosoké, mintsem a vészbizottságoké és első sorban a rendkívül buzgó helyettes polgármesteré, Petrovics Szilárdé... ”864 Az orvosok és a laikus városatyák közötti presztízsküzdelemnek végül is az előbbieknek az a „behódoló” nyilatkozata vetett véget, amelyben közegészségügyi kérdésekben is - kénytelen-kelletlen - elismerték a tanácsi intézkedés illetékességét.865

Az igazgatási apparátussal szemben simulékonyabb városi állatorvos viszont pénzjutalomban részesült, mivel a marhavész elhárítása alkalmával „ lankadatlan kitartás és törhetetlen eréllyel járt el, s a veszedem távoltartásában kellő sikerrel működött".*66

Köztisztaság és közhigiéné összefüggése, a közállapotok javítása által a járványveszély csökkentésének lehetősége ekkoriban már evidenciának számított.867 A város köztisztaságügye ezért itt is, miként Pesten, a közérdeklődés homlokterében állott, s számos esetben került terítékre a közgyűlésben mind a műszaki infrastruktúra vonatkozásában (vízvezeték, csatornázás, utcakövezés), mind pedig rendészeti vetületben.868 A közterületi higiéné esetében emellett persze városesztéti863 Buda, 1873.

864 BFL IV.1105. 212/1872. (december 2.) kgy. sz.

865 BFL IV.1105. 1/1873. (január 3.) kgy. sz.

866 BFL IV.1105. 49/1869. (március 11.) kgy. sz.

867 Sípos, 1998-11. 115. skk.

868 Francz Alajos indítványa: „ a lábán külváros több részében egyidő óta mindinkább lábra kapó rendellenességeket és különösen ...az egészségre hátrányos tisztátlanságot, a kapitányi hivatal utasíttassék a közegészség rendészeti szabályok szigorúbb érvényesítésére". BFL IV.1105. 62/1870. (február 7.) kgy. sz.; Tanácsi előterjesztés a vízivárosi János utcában létesítendő csatorna iránt; határozat: „miután a közegészségi, valamint a köztisztasági tekintetek ... egy földalatti

351