Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek
Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek Közegészségügy, fiirdők A városegyesítési folyamat kellős közepén a fővároson is végigdübörgő, s mintegy 3400 halálos áldozatot követelő kolerajárvány nyomán a városatyák számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a közegészségügyi feladatokat Budapest esetében is széleskörűen, a fizikai infrastruktúra perspektívájából kell szemlélniük.854 Igaz, az ehhez közelítő szemléletmód már a korábbi városi hatóságok számára sem volt teljesen idegen. Tekintettel a pesti állapotok viszonylagos ismertségére, a város- egyesítés előtti időszakot ezúttal a jobbparti helyzetet vázolva mutatom be. A szűkös közegészségügyi szervezet fejlesztése kérdésének felmerülése alkalmával a budaiak számára is fontosabbnak tűnt ennél a városi higiénét alapjaiban meghatározó urbanizációs feltételek javításának ügye, valamint a rendszeres jelleggel fellépő különféle járványok - kolera, himlő, marhavész - során igénybe vehető egészségrendészeti eszközrendszer hatékonyságának kérdése.85S A helyi „intézményi hálózat” a város egyéb dimenzióihoz idomult. A kórházi szükségleteket a férfibetegeket ápoló Irgalmas Rendi Kórház, a főként nőket fogadó ún. régi Szent János Kórház, valamint a fiókkórházként fúngáló vízivárosi kényszerítő dologház biztosította.856 A városi zárszámadás házipénztári és kórházi alapi kiadási tételei a—Pest városihoz hasonló arányú—szokásos személyi és dologi fenntartási összegeket tartalmazták.857 854 Az 1872-73-as utolsó, „régi típusú” pusztító kolerajárvánnyal kapcsolatos városi intézkedésekre, annak városigazgatási „értelmezésére” vonatkozóan ld. SÍPOS, 1998-11. 855 A kortársak jól érzékelték a fontossági sorrendet, amit az utólagos kutatások is igazolnak: az általános egészségügyi ellátás színvonalának emelkedése Németországban sem korrelált különösebben a halálozási arány csökkenésével; fontosabb körülmény volt a csatornázás, vízellátás javításának kérdése; Svédországban is hasonló volt a helyzet: abban az évtizedben csökkent a halandóság, amikor komolyabb beruházások történtek a vízvezeték és a csatornázás terén. Kearns et AL, 1995. 131-132. p. 856 Buda szabad királyi főváros leltára. 1869. BFL IV.llOó.b. 400/1864. lvt. sz. 857 Az 1873. évi közegészségügyi költségek Budán az évi kiadások 8,9%-át, Pesten 7,9%-át alkották. Zárszámadás 136., 152-155. p. 349
