Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai
(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai8,2 Az önkormányzat oktatáspolitikája az iskolázottság főbb jellemzőit rövid időn belül radikálisan javítani szándékozó kormányzati törekvésekhez illeszkedett. Az eötvösi törekvések hátterében - amint az közismert - a legszélesebb társadalmi rétegek műveltségi potenciálja „rövid határidejű” és érzékelhető növelésének igénye, az oktatási intézményrendszer társadalmi-kulturális diverzifikálása, tartalmi oldalról ugyanakkor a követelményrendszer állami kontroll alá helyezésének követelménye állott.812 813 Ennek az irányultságnak felelt meg a kulturális reprezentativitás szükségességét előtérbe állító nemzeti centrum- avagy metropolisz-koncepció igénye is. Az iskolázottsági mutatók kedvező alakulása ezért az általános társadalmi komfortérzet előmozdítása mellett egyenesen nemzeti érdekek helyi szintű érvényesítését, ennek eredményességét is jelentette. Ily módon a városvezetés egyik elsőrendű feladata kellett legyen - amint arra Kamermayer Károly polgármester székfoglaló beszédében rámutatott —, „ hogy az eddig oly nagy áldozatkészséggel és örvendetes sikerrel megvetett alapon a népnevelést, mely az államok jólétének és hatalmának alapköve, lehetőleg a tökély fokára emelje ”.814 Költségvetéspolitika, tárgyi feltételek Ahogy az Andrássy-kormány is szinte azon nyomban hozzálátott a közoktatásügyi koncepció kidolgozásához, az 1867 májusában megválasztott Pest városi alkotmányos városi hatóság is - a közoktatásügy terén a későbbiekben is fontos szerepet játszó Gerlóczy Károly főjegyző előterjesztésére - rögvest intézkedett a városi elemi iskolák és a tanítók ügyében. Az ekkor és később kibocsátott rendelkezések a város- egyesítés utáni időszakra vonatkozólag is meghatározó jelentőségű normatívákat fo812 A téma részletes kifejtését ld.: Horváth, 2006. 597-645. p. 813 MÉSZÁROS-NÉMETH-PUKÁNSZKY, 2000. 354-355. p.; ERDEI, 1996. 158-161. p. 814 BFL IV.1403.a. 14/1873. (november 5.) kgy. sz. 337