Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

A kezdetben mindössze egyetlen szívókútra, egy kazánra tervezett kapacitást végül 3 másik szívókút és újabb gépcsoportok létesítése követte.671 A város vízszolgáltatási politikája határozottan extenzív irányú volt, amennyiben a f5 hangsúlyt nem a szűrt víz előállításának kapacitás-oldalára, hanem a csőhálózat létesítésére, valamint újabh és újabb fogyasztók bekapcsolására helyezte.672 A főpolgármester 1869-1870. évi jelentéseiben nagyarányú termelési mutatószámokkal igyekezett csillapítani a türelmetlen közvéleményt, miközben annak köreiből mind a szolgáltatott víz mennyiségére, mind minőségére vonatkozóan egyre hangosabb panaszok hallatszottak.673 A minőségi kifogások fö magyarázatát azonban részben a szüretien Duna-víz pótlólagos alkalmazása, azaz a felkeltett mennyiségi igények kielégítésére való törekvés, részben konstrukciós hibából fakadó talajvíz-átszivárgások alkották.674 A tanács 1870-től részint víztakarékosságra ösztönző propaganda kifejtésével, részint vízmérő órák szelektív alkalmazásával, részint pedig újabb fogyasztók bekapcsolásának elhalasztása révén próbált meg — kevés sikerrel - úrrá lenni a helyzeten.675 Nem vezetett azonban eredményre az egyre nyilvánvalóbb fiaskó ellenére sem a konkurens pesti kútmester, Bürgermeister Antal áskálódása, aki a tervező-kivitelező mérnök, és persze a városvezetés felelősségét feszegette. A külföldi szakértők bevonásával végzett vizsgálat ugyanis a közvélemény nagyobb részének álláspontjával egybecsengő módon felmentette Lindley-t.676

gekből 1870-ben 750, 1871-ben pedig 790 ezer forint került vízvezetéki felhasználásra. Jelentés, 1870. 24-25. p.; Stk VII. 164., 185. p.

671 Balázs, 1947. 11. p.

672 A 2 millió 390 ezer forintos összlétesítményi költség mintegy 56%-át tették ki a csővezetéki és -fektetési költségek, míg a négy szürőkút, a gőzgépek és a kazánok együttesen alig 11%-ot emésztettek fel az 1873-ig terjedő időszakban. Történeti LEÍRÁS, 1874. 15-17. p.

673 1 869-ben 306, 1870-ben 516 ház bekapcsolásáról értesülünk. JELENTÉS, 1869. 12-13. p., 1870. 25. p.

674 TÖRTÉNETI leírás, 1874. 19-21. p.; A helyzet paradoxona, hogy az 1872-73-as kolerajárvány idejére a vízszolgáltatás kialakult állapota kifejezetten hozzájárult a járvány terjedéséhez - noha a vizműlétesftés egyik alapmotívuma a veszély beruházás által történő elhárítása volt. Ld. Sipos, 1998-11.

675 Pesti Napló, 1870. július 29., augusztus 11.; JELENTÉS, 1871. 46. p.

676 Amint a Pesti Napló publicistája a helyzetet reálisan értékelve megállapította: „városi tanácsunk folyvást újabb nagy számú háznak ad engedélyt, minek folytán főleg kedvezőtlen Du- na-vízállás mellett, a szűrőkutak tartalmához átszűretlen Dunavizet kell adni, s ez — igen természetes, a minőség rovására esik. De ennek oka valóban nem Lindley, hanem — valljuk be,

301