Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

ban például még a cs. kir. katonaság díjtalan kúthasználati kérelmét is megtagadta,656 - „a vízvezető gép számára beszerzendő villanyjelző" létesítésével egyidejűleg pedig menesztik az addig alkalmazott egyik segédet.657 Jóllehet a vízvezeték létesítésének, ill. kiterjesztésének szükségességét foként higiéniai szempontokkal kapcsolták össze, a „ rend és biztonság ” alapkövetelménye azért — a szűkös kapacitások ellenére - a tűzbiztonság kérdését is előtérbe állította.658 A város büszkeségének tekintett főreáltanoda épületébe is erre hivatkozva vezetik be a vizet, jóllehet - mint a határozat bölcsen megállapította: „ az anélkül is eddig fennállhatott ”.659 Az ideiglenes pesti vízmű 1868 decemberében történt átadásának hatására a budai közgyűlés 1869 augusztusában elvi döntés meghozatalára kényszerült „ általános vízvezeték" létesítéséről. A város cselekvőképességét a 2 millió forintos ún. bombázási kölcsön terhei nagymértékben korlátozták, s komoly beruházásra gondolni sem lehetett. így igencsak kapóra jött a budaiaknak a pesti ideiglenes vízmű körül felmerült megannyi panasz. Házmán Ferenc polgármester interpellációra adott válaszában ezért mind a költségek, mind a körültekintő tervezés vonatkozásában igyekezett lehűteni a kedélyeket, kijelentvén: „...a vízvezetés oly munka, mely kellő megfontolást igényel és melynek életbe léptetése előtt okvetlen szükséges a közönséget az elvállalandó terhekre előkészíteni... Hamar munkában nincs köszönet! Pest városa élő példa erre! Ezen közeli példa int bennünket, hogy ily nagy feladás megoldásában inkább lassan, de biztosan haladjunk... ”.660

Pesten a vízműlétesítési elképzeléseket Förster Lajos (1857), Siklósy Károly (1861), gróf Szapáry Antal és Rottenbiller Lipót ( 1862), Pollák Gyula, a város főmérnöke (1865), Bürgermeister Antal, helybeli kúfurómester (1865), Grisell és Docwra bécsi, valamint Peters és Társa londoni cég ajánlatai fémjelzik. Pollák tervezetét kivéve valamennyi magántársulati kezdeményezés volt. A főmérnök természetesen a tanács utasítására vetette papírra plánumát, amelynek az ad különös jelentőséget, hogy az a természetes víztisztítás korszerű elvén nyugodott, s bizo656 BFL IV. 1105. 17/1869. (január 19.) kgy. sz.

657 BFL IV. 1105. 104/1870. (március 8.) kgy. sz.

658 A korabeli közegészségügyi megfontolásokra vonatkozóan ld. főként Sipos, 1998-n. 114-122. p.

659 BFL IV.1105. 18/1870. (január 10.) kgy. sz. BFL IV. 1106.b. 16.971/1870. tan. ikt. sz.

660 BFL IV.1105. 218/1869. (augusztus 19.) kgy. sz.

298