Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

Nemegyszer estek döntően latba pusztán protokolláris, presztízsszempontok praktikus, pl. közlekedési szükségletek mellett. így például az 1875-ös kövezési program vitája során Gerlóczy Károly a Kerepesi út külső részének kövezési ügyét a forgalmi fontosság hangoztatása mellett azzal tudta elfogadtatni, hogy az út királyi lakhoz vivő voltára (Gödöllő), ill. temetkezési útvonalként való gyakori használatára hivatkozott.619

A törvényhatósági bizottsági tagok személyes lakóterületi érintettsége, közvetett, ha nem is feltétlenül pénzügyi értelemben vett egzisztenciális érdekeltsége - mint említettük - tevőleges hatást gyakorolt. A budai hegyvidék úthálózatának kiépülése pl. nem elhanyagolható mértékben köszönhető a Sváb-hegyi, zugligeti nyaralótulajdonos városatyáknak. Az egykori vízivárosi bíró, 1878-ban lelkes EL kerületi esküdt, Heinrich Ödön fővárosi fötanító kezdeményezte az említett területen sétautak kiépítését.620 Hasonló motívumok állnak a zugligeti utak rendbehozatala, menedékházak létesítése ügyében felszólaló görög eredetű Haris Sándor lipótvárosi virilista nagykereskedő, nemkülönben Kapy Ede I. kerületi nyugalmazott főispán és Havas Sándor honvédelmi minisztériumi államtitkár megmozdulásának hátterében is.621

Hasznosulhatott személyes és közösségi érdek az alacsonyan urbanizált városrészekben vagy azok közelében lakó képviselők aktivitása, lobbytevékenysége együttes eredményeként is. A kevéssé elit jellegű övezetben, ám saját bérházában lakó városatya számára a közvetlen környék állapota mellett a tágabb lakóterület közterületi helyzete sem volt mellékes kérdés. Bemácsky Antal ferencvárosi üvegesmester például, két ottani emeletes bérháznak is birtokosa, csatlakozván a Józsefváros viszonyait mondhatni interpelláció-pergőtűz alatt tartó felszólalókhoz,

1880-ban a szomszédos városrész külső részeinek rossz, csaknem járhatatlan utca- kövezeti ügyét tette felszólalása tárgyává.622

Forgalmi igénybevétel és laksűrűség együttesen hatott közre a külterületi utca- hálózat-fejlesztés mérlegelésekor. Az igen elhanyagolt Külső-Jószefváros utcaburkolási szükségletei is ezért — no meg az innen választott képviselők aktivitása

619 Pesti Napló, 1875. április 22.

620 BFL IV.1403.a. 483/1874. kgy. sz.

621 BFL IV.1403.a. 504/1875. 504/1879. kgy. sz.

622 BFL IV.1403.a. 287/1880. kgy. sz.

288