Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

lóanyagfajta megválasztásakor a hordképesség mellett presztízsjellegű övezeti szempontokat is figyelembe vettek. Ez játszott szerepet az Alagút és a Lánchíd közti terület, illetve a Fürdő (ma József Attila) utca egy kisebb részének fakockákkal való kirakása esetében. Tartósság és attraktivitás együttesen esett latba a Keleti pályaudvar környékének (1885, 1888), s főként az utóbbi szempont a Kecskeméti utcának („szépészeti és közlekedési érdekek megkívánják azt, hogy ezen utca egészben boulevard-szerűleg” szabályoztassék617) és a Városház utcának keramittal történt burkolása során. A nyolcvanas évektől egyre gyakoribb az aszfalt jobbára belterületi alkalmazása, forgalomtechnikai célszerűségi szempontokra tekintettel főként a bérkocsiállomások (kosztjain. A burkolótevékenység csaknem negyedét kitevő, kevéssé városias jellegű zúzott kő, makadám felhasználásával viszont a legkirívóbb külterületi fogyatékosságok orvoslására törekedtek.

617 BFL IV. 1403.a. 405/1881. kgy. sz.

285