Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

belüli eltérő attitűdöket. A főváros mérnöki hivatala költségminimalizáló, pragma­tikus, konzervatív telekpolitikai álláspontot képviselt, s a tervezett utca elejtését ja­vasolta; a terep adottságait figyelmen kívül hagyó ortogonális térvezetési elképze­lésekkel szemben a terveket a meglévő dűlőút vonalához illeszkedő módon java­solta módosítani.605 Másfajta területpolitika szemléletmódja ötlik fel viszont a nagyhatalmú középítési bizottmány álláspontját véve szemügyre. Miközben ugyanis a hatósági presztízs szempontját véve elsősorban figyelembe, a szabálykö­vetés szükségességének rendészeti logikája mellett érvelt, az esztétikai indíttatású hatósági „térszerkezeti intervenció” szükségességéről is hitet tett, s a tanácsi hatá­rozat fenntartását követelte. Az ortogonális utcaszerkezet kialakításához ragaszko­dó, a budai terepviszonyokat figyelmen kívül hagyó álláspontban a külsődleges urbanizációs jelleg mindenáron való érvényesítésére való törekvés ölt testet. A tervben szereplő új utcavonalak kialakítása révén - mint a határozat fogalmaz: „ szabályszerű szép házhelyek keletkezése biztosítva van és a nagy telkek célszerű felosztása lehetséges ”.606 Mind a tanács, mind a közgyűlés hasonló értelmű határo­zatot hozott, így ezen nézetek a korabeli fővárosi hatóság egységes álláspontjának tekinthetők.607 A határozatok ellen felfolyamodó Máthé végső soron a területi adottságokat közérdek és magánérdek összhangba hozatala szempontjából körül­tekintőbb módon figyelembe vevő későbbi közmunkatanácsi álláspontot előlegez­te meg.608 Nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy protekciós motívumok is meg­húzódtak-e az ügy hátterében, mindenesetre a mérnöki hivatal nézeteihez közel álló álláspont megfogalmazásakor - legalábbis a konkrét esetben - mind az FKT, mind a belügyminiszter a fővárosénál pragmatikusabb, a magánérdeket inkább fi­gyelembe vevőnek bizonyult.609 605 Mint érveltek: ...... hogy létező út felhasználtassék és hogy annyi telekrendezési bonyodalom kik erültessék " BFL IV. 1407.b. 450/III/1887. lvt. sz. 2891/1888. m. h. sz. 606 BFL IV. 1407.b. 450/m/1887. lvt. sz. 429/1888. k. é. b. sz. 607 BFL IV. 1407.b. 450/III/1887. lvt. sz. 11.871/1888. tan. ikt. sz. BFL IV.1403.a. 355/1889. kgy. sz. 608 Mint hangoztatta: „ ...ha a tervben levő utcavonal nyugati irányban az épülettől 5 méternyi tá­volságra vezettetnék, az esetben minden egyes telek határvonalát hasítaná, ami által minden egyes tulajdonosnak saját érdekében csak előny biztosíttatnék, ami a fővárosi hatóságnak adózó polgáraival és egy városrész fejlődésével szemben kötelessége is. " BFL IV. 1407.b. 450AÜ/1887. lvt. sz. 37.995/1888. tan. ikt. sz. 609 BFL IV. 1407.b. 450/LLI/l 887. lvt. sz. 4244/1889. fkt. sz. 8001/1890. bm. sz. 279

Next

/
Thumbnails
Contents