Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

sára, a „rendezett viszonyok” benyomását keltő körülmények kialakítására vonatkozott. A kerületi hatóságok viszonyulását is ezen civilizátort attitűd jellemezte. Miközben egyesek lesújtó véleménnyel voltak „ a közrendészeti tér parlag volta, a lakosság közrenddel ellentétes hajlamai " tekintetében,483 s a külterületek esetében afölött sopánkodtak, hogy például Rákosfalván és Herminamezőn a polgárok nem akarnak közreműködni a lehetetlen közterületi állapotok felszámolásában. Más esetben viszont azt nyugtázhatták, hogy „... habár a szabályok pontos megtartására fordított szigor itt-ott visszatetszést is szülhetett, a kerület polgárságának nagy része - vélték — maga is támogatta az elöljáróságot a közjóllét előmozdítására irányzott törekvéseiben... ”.484 485

Az előző korszak patriarchális hangulatát idézi például a gyér közvilágítást az érintett háztulajdonosok közreműködésével biztosítani igyekvő kezdeményezés 485 A városrészi hierarchiában kiemelt presztízsű Belvárosnak, amely „. ..gyűl- helye a társadalom legelőkelőbb osztályainak—köztisztasági igényei is sokkal magasabbak... ", ezért az itteni esküdteknek sem lehetett méltóságukon aluli, hogy naponta ellenőrizzék „ az utcaseprők dolgozását ”.486 Meggyőzően utalnak a főváros-öntudat külsődleges motiváltságára, „kívülről vezérelt” voltára a feltételezett külföldi igényeknek való megfeleléssel kapcsolatos, enyhén kényszeres megnyilvánulások. A Margit-híd megnyitását követő tereprendezési hiányosságok felszámolását szorgalmazó elöljárói jelentés ezért például afölött sopánkodott, hogy „ ...ott, hol minden Budapestrejövő idegen meg fog fordulni, s látva ezen ázsiai állapotot, mily benyomássalfogja elhagyni a fővárost. ”487 Még a vízvezeték és csatornázás elementáris szükséglete sem nélkülözhette ezen optikát.488 így a bűzelzáró szifon alkalmazásának szükségességét ugyanezen helyhatóság főként azzal indokolta, hogy „...afőváros vagyonos idegenekre, kéj utazókra és letelepedni

483 A vra. kér. elöljáróság 1874. évi jelentése. BFL IV.1409.b. 45/1875. pm. ein. sz.

484 A VU. kér. elöljáróság 1875. évi jelentése. BFL lV.1409.b. 3304/1875. pm. ein. sz.

485 A Vm. kér. elöljáróság 1874. évi jelentése. BFL IV.1409.b. 45/1875. pm. ein. sz.

486 A IV. kér. elöljáróság 1875. évi jelentése. BFL FV.1409.b. 3304/1875. pm. ein. sz.

487 AB. kér. elöljáróság 1875. évi jelentése. BFL IV.1409.b. 3304/1875. pm. ein. sz.

488 ....hogy ezen ép oly kies fekvésű, mint nagyvárosias előnyöket nyújtó főváros egészségi szempontból is idegenek tartózkodási helyéül keresetté legyen. " AzI. kér. elöljáróság 1876. évi jelentése. BFL rV.1409.b. 366/1877. pm. ein. sz.

246