Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Nemzeti centrum, mint lokalitás: a megoldhatatlan dilemma. Szupralokalitás és a főpolgármester szerepe

polgármesteri állásból, de azt tudja, hogy ö másként, mint amit a törvény tesz kötelességévé, eljárni nem fog soha. ”24

Politikai korrektsége még „ a partikularizmus aprólékos s egyoldalú érdekeivel”, azaz a kerületi, ill. városrészi érdekcsoportosulásokkal való deklarált szembenállását is feledtetni tudta a közvélemény szemében.25 Természetesen élvezte a kormány bizalmát, mégis jellemzi a helyzetet, hogy például a belügyminiszter az 1878-as okkupációs válság alkalmával a gyülekezési jogot korlátozó rendeletét a főispánokkal és a budapesti főkapitánnyal ismertette, a főpolgármesterrel viszont nem.26

Jóllehet a különféle fővárossal kapcsolatos törvényekben, hivatalos jellegű és kormányközeli sajtómegnyilvánulásokban számos alkalommal találkozunk a szup- ralokális fövárosfejlesztési igények helyeslésével, az ehhez szükséges anyagiak rendelkezésre bocsátása már mind a kormány, mind a főváros részéről komoly akadályokba ütközött. A közmunkatanácsi törvényben megszavazott 24 milliós állami kölcsön az egész korszakon át háttérhivatkozásként szolgált a kormányzat számára a fejlesztési tervek finanszírozása előli kitérés tekintetében. A nagykörúti törvényjavaslat parlamenti vitája alkalmával még csak az egész főváros-fejlesztési koncepciót elutasító szélbali ellenzék kérdőjelezte meg az állami finanszírozás indokoltságát, ám az éves városi költségvetések jóváhagyásakor — mintegy feledve a fennen hangoztatott nemzeti célokat - rendszeresen filléreskedő kötélhúzás folyt kormány és önkormányzat között. Akár az „ állami közigazgatás keretei között teljesített feladatok” finanszírozása, akár a Duna-hidak építése, akár a rakpartépítkezések kerültek szóba, vagy a különféle kisebb beruházások esetében.27

24 BFL rV.1403.a. 78/1873. (december 3.) kgy. jkv. sz.; A Hon. 1873. december 4. Reggeli kiadás.

25 Pesti Napló, 1898. január 4.; Kormány és önkormányzat közötti közvetítő funkcióját, kiegyenlítő szerepkörét komolyan vette és beiktatásakor tett sajtónyilatkozatához hivatalának egész időszaka alatt tartotta is magát. A Hon, 1873. december 4.

26 Pesti Napló, 1878. május 17.

27 Vö.: A nagykörúti törvényjavaslat vitája: KN, 1871. június 5.; Felirat a Képviselőházhoz a törvények és kormányrendeletek által a fővárosra rótt terhek ügyében. BFL IV. 1403.a. 805/1881. kgy. sz.; Jobbparti rakpart építése: BFL IV.1403.a. 84/1874. kgy. sz.; Margitszigeti feljáró építése feletti vita: BFL IV. 1403.a. 118/1875. kgy. sz.; Üllői út szabályozási vonalának vitája: BFL II.l.a. 773/1875. fkt. sz.

23