Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

um időszakában is otthagyott törvényszékek városrészi szervei, a külvárosi bíróságok alkotják. A városi hatalom ennélfogva némileg lakosságbarátabbá válik. Működésük megszervezése, a feladatkörök kialakítása, a „lakosságmenedzselési” temati- záció ugyanakkor a korábbiak során kidolgozott ügyviteli alapokon történik.452

Az új, „demokratikus” Ügyviteli utasítás fő újdonsága, hogy kikerülvén belőle a lakosság közbiztonsági-politikai rendészeti szempontú megfigyelésére vonatkozó előírások, a visszamaradó rendelkezések jó része (tizenegyből hat) jóléti-sze- gényügyi témájú - azaz a hatalom némileg aktív társadalmi-rásegítő jellegét állítja előtérbe. Különösen szembeszökő ez az iskolafelügyelet esetében, amellyel kapcsolatban - pl. az iskolalátogatások ellenőrzése tárgyában - az új rendelkezés a városi hatóság társadalmi-evolutív szerepvállalásának szükségességét is érinti (ellentétben a korábbi rendelkezéssel, amely csupán a szabálytalanságok kinyomozását említette).453

A hatvanas évtized során kialakult várospolitikai gyakorlat és viszonyulás a későbbi időszakban is érvényes volt. Néhány városrészi ügyeset tanulmányozása révén megkíséreljük a helyi hatalom működési jellemzőinek, lakossággal szembeni magatartásának bemutatását.454

A középpolgári rétegek fokozottabb községpolitikai aktivitásának fontos kata- lizációs szerepe volt a korabeli „polgári átmenet” biztosításában -jóllehet jelentő452 A községkerületi elöljáróságok felszámolásáról: BFL IV.1303.f. XI/82/1863. lvt. sz. 10.528/1861. (május 15.) kgy. sz.

453 Utasítás a külvárosi bíróságok számára, [é. n.j 5. § (tartalmi kivonat): 1. rendeletek közhírré tétele hirdetménytáblán, 2. csekélyebb nehézségek és panaszok kiegyenlítése a beszállásolások körül, 3. közreműködés a közsegélyezésre szoruló városi szegények ellátásánál, különösen a napi vagy heti segélyezésben részesülő szegények nyilvántartását illetően, 4. közköltségen ápolt lelenc gyermekek felett ügyelni, 5. szegények számára kórházi vagy gyógyszerek ingyen kiszolgáltatása, 6. szegénységi bizonyítványok kiadása, 7. elemi iskolákat figyelemmel kísérni, gyakrabban meglátogatni, hiányokról, szükségletekről jelentést tenni, hanyag látogatás esetén szülők beidézése, figyelmeztetése, 8. községi vagyonra őrködni, 9. népösszeírási és újoncozási munkákban közreműködni, 10. elemi csapások vagy szerencsétlen események által sújtott egyének részére könyöradományok gyűjtése, 11. építészeti, közegészségügyi, köztisztasági, tűzrendőri, vásárrendészeti, világítási ügyekben felügyelet; hiányok, áthágások esetén a kapitánysághoz, ill. a tanácshoz fordulni. BFL lV.1303.f. XI/82/1863. lvt. sz.

454 Mélyen egyetértve Szekeres Andrásnak a reprezentativitás kérdésével kapcsolatos megállapításával, mely szerint az „eset” mintegy keretét képezi a társadalomban működő viszonyok megfigyelésének. SZEKERES, 1999. 11. p.

231