Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
a megkülönböztetés ...az ügyek osztályozására ... ” nem lehetséges.434 Ehelyett az ügyek szeparált szempontrendszer szerinti értékelése, majd azoknak a döntési aktusban bekövetkező integrációja és hatályosulása mellett törtek lándzsát. Gyenge lábakon állt ugyanakkor a szakhivatal tanácsi apparátusba integrálhatóságát felelősségi szempontból elutasító érvelés. A költségvetési megfontolásokat előtérbe helyező közgyűlés végül a bizottmány álláspontját tette magáévá, ám a határozat jóváhagyását a belügyminiszter megtagadta. Akormányzati érvelés atanács által is hangsúlyozott felelősségi aggályokon túlmenően, gyakorlatias szemlélettel a tiszti főorvos terepen való jelenlétének szükségességét, azaz a tanácsüléseken való részvétel nehézségét hangsúlyozta.435 Szintén ötletként merült fel, ám a hivatali ellenőrzés lehetőségét látva veszélyben, mint „ csupán palliativ intézkedést ” hamar el is vetették az alpolgármester, főjegyző és a tanácsjegyzők ügyosztályvezetői megbízatását.436 Az önkormányzat két legfontosabb szervezeti összetevőjének: a közgyűlésnek, mint képviseleti és a tanácsnak, mint végrehajtó szervnek a kapcsolatára, működési saj átosságaik hatalmi és funkcionális szempontú elemeire a szak- és különbizottmányok szerepével és működési rendjével kapcsolatos felvetések utalnak. A múltból örökölt és Budapesten kívül másutt is hosszan továbbélő hagyomány volt a különféle bizottmányok központi szerepe.437 Ezek, mint például a nagyhatalmú középítési bizottmány, meghatározó elemei voltak az igazgatási rendszernek.438 Az ehhez hasonló szervek a németországi városokban is egyre nagyobb jelentőséggel bírtak, „ tevékenységük egyre szakmaibb volt, s egyfajta közvetítő funkciót látnak el a magisztrátus és a laikus, lakossági fluktuációknak kiszolgáltatott közgyűlések között ”.439 Budapest vonatkozásában a hetvenes évek a középítési bizottság összetétele esetében például még a „ Honoratiorenbürgerthum j ellegű” mentalitás jeleit 434 KILENCESES BIZOTTMÁNY, 1876. 4-6. 435 BFLIV. 1403.a. 350/1875. kgy. sz. 39.894/1875. (október 9.) bm. sz. A Hon, 1875. május 6. 436 KILENCESES BIZOTTMÁNY, 1876. 3-5. 437 Manchester vonatkozásában ennek az érdemi igazgatási tevékenységet gátló hatásairól: Redford, 1950. 288-290. p. 438 BIZOTTMÁNY! JAVASLAT V. 101. Pesti Napló, 1877. április 5. 439 Krabbe, 1989. 132. p. 225
