Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
18. sz. táblázat. Rendes és rendkívüli kiadások főágazatok szerint, Bécs — Budapest 1874—1890 Bécs Budapest Forint % Forint % Adósságtörlesztés 73 767 000 22,68 19 148 512 12,70 Igazgatás 52 664 000 16,19 26 916 789 17,85 Infrastruktúra 81 079 000 24,93 35 640 840 23,64 Közhigiéné 9 139 000 2,81 19 993 064 13,26 Rendvédelem 19 046 000 5,86 12 511 326 8,30 Közellátás, ipar, kereskedelem 12 524 000 3,88 5 919 086 3,93 Közművelődés 58 874 000 18,10 24 654 486 16,35 Szociális kiadások 18 060 000 5,55 5 968 186 3,96 Összesen 325 253 000 100,00 150 752 289 100,00 A népoktatási, a fovárosfejlesztési (1870:X. te.) és a közegészségügyi törvényben megjelölt feladatok meghatározták a teendők java részét. A törvényhatósági bizottságnak és a tanácsnak valóságos kötéltáncot kellett járnia, hogy mind a szű- kebb városrészi, mind a tágabb összfővárosi mind pedig az országos közvélemény felcsigázott várakozásainak megfelelhessen. A városatyák többsége azonosult ugyan az 1870. X. te. 17. és 26. szakaszainak azon rendelkezésével, illetve szemléletével, amely az éves rendes jövedelem felét (!) a fizikai infrastruktúra fejlesztésre, azaz az urbanizációs szint emelésére írta elő, jóllehet a főváros ennek eleget tenni szinte sohasem, csak megközelíteni volt képes.424 Az éves költségvetési viták központi témáit rendre az út- és csatornaépítési, zöldterületi, köztisztasági, közvilágítási előirányzatok alkották. A helyzetet bonyolította, hogy mivel a források előteremtése nehézségekbe ütközött, a tanács főként a hetvenes évtized folyamán tartózkodott hosszútávú beruházó (pl. kövezési) 424 1879-ben a vonatkozó előirányzat már eleve 42,3%-os teljesítésre vonatkozott. 220
