Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

beruházásokról szóló határozatokat. A fizikai infrastruktúra és a közegészségügy területén: vízműlétesítés, artézi kút fúrás, külvárosi főorvosi állomások rendszeresítése, közvágóhíd létesítése. Az Eötvös-féle népiskolai törvény iskolai alap létrehozását előíró kötelezettsége folytán is széles körű, szintén főként a külvárosokat előtérbe helyező iskolaépítési program lépett érvénybe.358 Mindezekre az anyagi forrásokat a Pest városi közgyűlés részint városi ingatlaneladás révén létrehozandó építési alap, részint kölcsönfelvétel útján teremtette elő. A tömeges telekértékesítésből származó bevételeknek kölcsöntörlesztés helyett építési alap révén beruházásokra való fordítását a város pénzügyeit behatóan ismerő Cserhalmay Ferenc főszámvevő vetette fel, amelyet azután a gazdasági bizottmány és a közgyűlési többség is támogatott.359 A telekértékesítés nyomban kezdetét is vette.360 Merész döntés volt ez a képviselőtestület részéről, hiszen az 1868. évi előirányzat 643 ezres hiánnyal számolt, amelynek fedezését telj es joggal a kormánytól remélte. Erre a belügyminiszter homályos ígéretet is tett, ám végül miközben az előirányzatot jóváhagyó rendeletében méltányolta „ a város külső csínjának, lakályosságának, fővárosi díszének emelésére előirányzott” törekvéseket, egyben „a nem állandósított kiadási rovatok igénybevételével egyelőre a legnagyobb óvatosságra " intette a város közönségét.361

Az építési, majd a vízvezetéki alap létrehozását és feltöltését követően 1868 folyamán rohamléptekben meg is indultak az iskola- és vízvezetéklétesítési munkálatok.362 Mivel Steiger Gyulának a város „megfelelő és állandó évi országos segélyben részesítése ” tárgyában az éves büdzsévita során tartott, európai példákkal illusztrált beszéde egyelőre visszhangtalannak tetszett, az év közepére végleg megérlelődött - az amúgy takarékoskodó szemléletű, pl. városi luxusadó ötletét is

358 1868:XXXVm. te. 23., 38., 44. §. Jelentés, 1867. 6-9. p.

359 BFL IV.1302. 22.243/1867. (augusztus 7.), 26.072/1867. (augusztus 7.), 33.655/1867. (október 30.) kgy. sz. hat.

360 Jelentés, 1867. 9. p.

361 BFL IV.1302. 11.650/1868. (április 15.) kgy. sz. 2165/1868. (április 2.) bm. sz.

362 A ül. Építési Alap telkekvételekből származó 1868. évi bevételei 778 306 forintot, a 4 iskolára és városligeti beruházásokra fordított költségek pedig összesen 90 561 forintot tettek ki. Az éves vfzmülétesitési kiadások 166 771 forintra rúgtak. SZÁMADÁS, 1869.

195